jakartabol ternatera eljutni egesz napos tura volt. mondjuk gyor debrecen is az lenne tomegkozlekedessel. jakarta-surabaya surabaya-manado manado-ternate. vegig ugyanazzal a geppel, haromszor vegighalllgatni a biztonsagi eloirasokat indonezul, aztan szornyu angolul. a repulos etkeztetes szamomra eddig ismeretlen teruletevel ismerkedtem meg. az indonez belfoldi fapadosal. vegul mindent megettem.
ternaten a repteren a taxis szazezerert akart bevinni a varosba,parszaz meterrel odebb a busz haromezerbe kerul. addig nem juttam el. a robogos arcok eleg allhatatosak voltak de sajnos nem tudtak elmondani mennyit akarnak a fuvarert. aztan az egyik arc megsajnalt es ingyen elhozott a varos szeleig. ott pedig alkudott helyettem egy robogossal. tenyleg kedves emberek. aztan a hotelt keresve harommeterenkent gyerekek rohantak ki a hazakbol. hellomiszter hellomiszter. az egyikhang mogottem eleg kitarto volt. igy lett egy onkentes helyi idegenvezetom: Anna. Anna nagyon lelkes,mosni akar ram,robogot szerez, kajat valogat, turat szervez. angolul nem nagyon beszel,de probal. a mai strandatogatast valoszinuleg kihagyom mert folyamatosan vagy szakad az eso, vagy epp sut a nap de mindjart szakad az eso. inkabb megyek varost nezni. vegre kis szigeten vagyok.
2011. december 30., péntek
2011. december 26., hétfő
Budapest-Gyor, Jakarta-Ternate
Ez Indonezia:
View Indonezia in a larger map
Eleg nagy. Malajziatol Papua Uj-Guineaig tart. A terkepen alatta Ausztralia. Szoval nagy orszag. Most Jakartaban vagyok, a fovarosban. Ez a bal oldali kek jelolo a terkepen.
Jakartaban kilenc es fel millio ember lakik. Ez annyi mint Magyarorszag lakossaga. Az agglomeracioval egyutt huszonnyolc millio. Az kb harom Magyarorszag. Ez egy varos. Innen megyek Malukura, Ternate szigetere. Ternate-t a jobb oldali kek jelolo jeloli.
Ez Magyarorszagon kb. Budapest-Gyor. A fovarosbol egy hatarhoz kozeli megyeszekhelyre. Ternate innen nezve a vilag vege. Jobban megnezve egy szazezres varos. Majdnem mint Gyor.
Csak amikor Gyorbol Pestre megyek, nem kelek at az egyenliton.
Szeretek neha megallni es csak csodalkozni.
View Indonezia in a larger map
Eleg nagy. Malajziatol Papua Uj-Guineaig tart. A terkepen alatta Ausztralia. Szoval nagy orszag. Most Jakartaban vagyok, a fovarosban. Ez a bal oldali kek jelolo a terkepen.
Jakartaban kilenc es fel millio ember lakik. Ez annyi mint Magyarorszag lakossaga. Az agglomeracioval egyutt huszonnyolc millio. Az kb harom Magyarorszag. Ez egy varos. Innen megyek Malukura, Ternate szigetere. Ternate-t a jobb oldali kek jelolo jeloli.
Ez Magyarorszagon kb. Budapest-Gyor. A fovarosbol egy hatarhoz kozeli megyeszekhelyre. Ternate innen nezve a vilag vege. Jobban megnezve egy szazezres varos. Majdnem mint Gyor.
Csak amikor Gyorbol Pestre megyek, nem kelek at az egyenliton.
Szeretek neha megallni es csak csodalkozni.
Jakarta, masodik felvonas
Visszatertem Jakartaba, hogy innen menjek at Malukura. Sikerult is jegyet vennem, viszonylag olcson, interneten, Raadasul tudtam a bankkartyammal fizetni. Ez eleg nagy teljesitmeny a helyi legitarsasagoknal.
Ket repulout, ket buszut, egy vonatut utan belattam, hogy nem tudok aludni mozgo jarmuvon, de ha megis, az sem tul pihenteto. Pedig ejszaka utazni elsore jo otletnek tunt, mert a szallason is sporolok, es reggel erkezem valamennyire kipihenve. Na ez nem mukodik. Igy a Yogyakartabol visszautat okosabban a reggel indulo vonattal inteztem. Es jol is jott ki. Lattam a tajat, olvastam, zenet hallgattam. Jo utazas volt.
Jakartaban egy egesz uj, hat hete nyitott hostelben szalltam meg. Harom nap utan messzebb is mentem mint a szemben levo etterem, hogy felfedezzem a Jalan Jaksa nevu turistanegyedet. Mivel sporolni akartam gyalogoltam. Ez nem volt jo otlet. Fel ora alatt atazott az ingem, nadragom, folyt rolam a viz. Odaertem es a Jaksa utca egy ures, nyomorult sikator. Ejszaka nyit par bar, de nappal egy halott semmi. Hazahozattam magam egy robogoval, es megnyugodtam, hogy mar nem is marad semmi ami meg akarnek nezni itt, igy teljes nyugalomban toltom el a maradek par napot a hostelbol szinte ki sem lepve. Igy is sporolok Malukura. Harmincadikan repulok, az ujevet szinte mindentol jo messze toltom majd.
Ket repulout, ket buszut, egy vonatut utan belattam, hogy nem tudok aludni mozgo jarmuvon, de ha megis, az sem tul pihenteto. Pedig ejszaka utazni elsore jo otletnek tunt, mert a szallason is sporolok, es reggel erkezem valamennyire kipihenve. Na ez nem mukodik. Igy a Yogyakartabol visszautat okosabban a reggel indulo vonattal inteztem. Es jol is jott ki. Lattam a tajat, olvastam, zenet hallgattam. Jo utazas volt.
Jakartaban egy egesz uj, hat hete nyitott hostelben szalltam meg. Harom nap utan messzebb is mentem mint a szemben levo etterem, hogy felfedezzem a Jalan Jaksa nevu turistanegyedet. Mivel sporolni akartam gyalogoltam. Ez nem volt jo otlet. Fel ora alatt atazott az ingem, nadragom, folyt rolam a viz. Odaertem es a Jaksa utca egy ures, nyomorult sikator. Ejszaka nyit par bar, de nappal egy halott semmi. Hazahozattam magam egy robogoval, es megnyugodtam, hogy mar nem is marad semmi ami meg akarnek nezni itt, igy teljes nyugalomban toltom el a maradek par napot a hostelbol szinte ki sem lepve. Igy is sporolok Malukura. Harmincadikan repulok, az ujevet szinte mindentol jo messze toltom majd.
2011. december 24., szombat
Konyvajanlo
Meglepo egybeeses, hogy Ervin konyve most jelent meg, amikor en epp Indoneziaban vagyok. En mar letoltottem, erdekes lesz egy tiz evvel ezelotti utazasrol olvasni nagyjabol ugyanott.
A konyvrol, elerhetosegerol:
http://photoblog.hu/jalanjalan/
http://kispad.hu/konyv/201112/e-book-elkeszult-az-utikonyvem.html
A konyvrol, elerhetosegerol:
http://photoblog.hu/jalanjalan/
http://kispad.hu/konyv/201112/e-book-elkeszult-az-utikonyvem.html
2011. december 22., csütörtök
Nem volt még ilyen
Van az érzés, amikor enyhén bizsereg az ember gyomra és sokkal
könnyebben mosolyodik el. Ezt nem szokott sokáig tartani. Mint amikor
megtudod hogy megérkezett a fizetésed. Vagy valaki akiben bízol, a
szemedbe néz és mosolyog. Pár pillanat boldogság.
Most pedig, két hónapja szinte minden nap. Órákon át. Most is csak
ülök a vonaton, és másfél órája érzem, hogy ennél nem nagyon
érezhetném jobban magam.
Az utazás a legjobb dolog amit életemben eddig csináltam.
könnyebben mosolyodik el. Ezt nem szokott sokáig tartani. Mint amikor
megtudod hogy megérkezett a fizetésed. Vagy valaki akiben bízol, a
szemedbe néz és mosolyog. Pár pillanat boldogság.
Most pedig, két hónapja szinte minden nap. Órákon át. Most is csak
ülök a vonaton, és másfél órája érzem, hogy ennél nem nagyon
érezhetném jobban magam.
Az utazás a legjobb dolog amit életemben eddig csináltam.
2011. december 21., szerda
Nyugalmas nap
Szeretnem megosztani a mai nap eddigi torteneseit, es a terveimet.
Ilyen az utazas.
- Reggel felkeltem, megreggeliztem. A hostel nagyon hangulatos, es a reggeli is teljesen szuper. A tej markaja Frisian Flag.
- Olvasgattam egy keveset a bambuszbol keszult asztalnal az emeleten.
- Amikor megeheztem, megborotvalkoztam es biciklire ultem azzal a szandekkal, hogy ebedet szerzek, es keresek egy postat feladni a kepeslapokat. A masodik adag Tajvani kepeslapot sem adtam meg fel. Tobb mint egy honapja hordom magammal oket.
- Betekertem az egyik foutig, bealltam a rajba, elveztem a kozlekedest es talaltam egy postat. Vettem egy halom belyeget, mindet felnyalaztam a kepeslapokra (2*11db belyeg. fuj), aztan kerstem valami szimpatikus helyet ahol lehet enni.
- Megalltam, vettem egy adag soto-t, ami egy leves rizzsel, tesztaval, csiraval, marhahussal, es ittam hozza egy korso teat jeggel. (7000Rp)
 |
| Este itt ettem |
- Visszafele megalltam egy zoldsegesnel, vettem par gyumolcsot, amirol fogalmam sincs micsoda. Talan papaya az egyik es mango a masik, de nem vagyok biztos benne. A zoldseges adott egy marek meg valamit bonusz. Az sem tudom mi. (7000Rp)
- Beugrottam meg egy utazasi irodaba, hogy jegyet foglaljak holnapra vissza Jakartaba. Segitokeszek voltak, de nem nagyon tudtak segiteni, csak elmondtak, hogy merre van az allomas.
- Hazaertem, megirtam ezt.
- Ma delutan meg megkerem a hostel tulajat, hogy foglaljon nekem jegyet, ill. meg ki kell mennem penzt felvenni, hogy ki tudjam fizetni.
- Valamikor utananezek, hogy milyen gyumolcsokat vettem. Elotte vagy utana meg is eszem oket.
 |
| A kis grapefruit/lime izu valamik voltak a legjobbak. |
- Olvasgatok, este pedig megiszok egy sort.
- Ja, es mar kene par rendes ivocimbora, mert fel liter palinkat es egy liter beefeater gint setaltatok mar egy ideje, aztan minek, ha nincs kivel.
Ilyen az utazas.
Yogyakarta
Rajottem, hogy az ejszakai utakkal sporolni a szallason nem annyira jo otlet. Ha hostelworldrol nezek szallast, az altalaban a varos szelen van, es tiz euro. Ami itt sok. A varos szele pedig sokba kerul. Foleg ha az ember hajnalban, kialvatlanul erkezik es felugrik az elso becakra, ami biciklis triksa amit a vallalkozo ember hatul teker. Szoval az utas egyben legzsak is. Szoval ilyenkor nem nagyon tudok alkudozni, meg ugye fogalmam sincs az arakrol. Jol le is vett negyvenezer rupiara, ami kicsit tobb mint harom euro. Az emelkedokon nem nagyon birta, ott inkabb tolta a gepet. Furcsa erzes volt. Marmint hogy vitetem magam egy kiskocsiban.
Yogyakarta egy kisvaros, megis nagy a hire, mert ez a javai ontudat kozpontja, meg Java szive. Ebbol elsore az latszik, hogy olyan mint egy magyar kisvaros vagy falu, csak felmillioan laknak benne.
Elso nap bringaztam egy sort, ami igazan tanulsagos volt. Rajottem, hogy azsiaban kozlekedni olyan mint egy halrajban uszni. Bar meg nem usztam halrajjal, de ilyennek kepzelem. Egyutt aramlik a sok egyed, latszolag szabalyok nelkul es megsem ernek ossze. Fel ora utan mar en is siman nekiindultam a forgalommal szembe, hogy aztan atcsuszva a robogorajon, bealljak a kocsik es robogok koze. Fura, de ha raerez az ember, teljesen logikus. Ja igen, es igaz amit a dudalasrol mondanak. Itt a dudalas jelzes, hogy itt vagyok es/vagy szia es/vagy vigyazz.
Ma egy indiai lannyal es egy japan sraccal bereltunk egy kisbuszt sofirrel, es elmentunk Prambananba, fel a vulkanra aztan el Borobudurba.
Kis kitero. A tortenet szerint nehany angolt tanulo csoportnak kiadta az oktato, hogy beszelgessenek turistakkal angolul(ami jo otlet), es kozos fenykeppel kell bizonyisak. Ebbol lett az, hogy csak megkerdezik, hogy csinalhatunk-e egy kozos kepet. Aztan ebbol lett az, hogy amint az elso feher embert meglatjak, csapatostul somfordalnak fele, es elkezdik vihogva kerdezgetni, hogy 'kszjuzmi miszter. kenvi tek a foto tugedor? Es mar allnak is korbe vihogva. De mindezt annyira aranyosan mosolyogva, hogy az ember nem mond nemet nekik. Es amikor megallsz az elso kepert, akkor elkezdik cserelgetni egymas telefonjait, meg, hogy beallnak minden lehetseges pozban kored, cserelgetik a fenykepeszt, hogy minden lehetseges permutacioban rajtra legyen a kepen mindenki. Ekozben a kovetkezo csoport akik mar nem annyira batrak, hogy egyenesen leszolitsanak, odajonnek, es beallnak melled. Es folytatodik a dolog. Ha nem mondasz nemet, azon veszed eszre magad, hogy mindenki azt hiszi valami hiresseg vagy, es mar a sorhasu indioneziai tahok is olelgetnek, meg fenykepezkednek veled. Remiszto.
Prambanan igy telt, leginkabb bujkaltam a kislanyok elol, vagy fenykepezkedtem veluk. A vulkanturan, par leegett fatorzson kivul semmit nem lattunk ami a vulkansagra utalna, mert a vulkan persze felhoben van. Es akar ha kitort is, ket mulva az emberek visszakoltoznek, es minden megy a szokasos modon. Szoval normalis elet az elozo kitores nyomaival. Az esoerdo pedig mindent ellep.
Borobudurt es Prembanant pedig mar parszor lerombolta foldrenges, most is epp ujjaepitik az egeszet. Teljesen furcsa az ossze-vissza csuszkalt kohalmokat, szobrokat nezegetni. De azert eleg massziv mindeketto. De sajnos Borobudurban is hiressegge valtam. Mivel az indiai csaj csak rohogott rajtam, egyfolytaban magam melle allitottam. Tiz perc fenykepezes utan nem volt annyira oszinte a mosolya.
Elkeserito viszont, hogy Borobudurbol, vagy barmilyen indonez latvanyossagbol kijonni azt jelenti, hogy beterelnek valami szuvenirgettoba. Legalabb egy kilometert kellett kanyarogni a satrak kozott hogy kijussunk a parkolohoz.
Visszajottunk a hostelbe, aztan kitalaltuk hogy nezzuk meg a hires javai arnyjatekot. Ez eleg viccesen sikerult, mert negyed oran at a rossz oldalrol neztuk az eloadast. Amikor mondtam a tobbieknek, hogy at kene menni a vaszon masik oldalara, csak neztek hulyen. Aztan amikor atmentunk, nem tudtak abbahagyni a vihogast, hogy mennyire hulyek voltak. Utana meg azon, hogy mindenki alszik a kozonsegben. Es tenyleg, az eloadas vegen jott a jegyszedo, es szepen sorban felebresztette a nezoket. Tehat ha barki erre jar, az arnyjatek kihagyhato szorakozas.
Yogyakarta utcai pedig elkepesztoek. A fouton egesz keso estig allnak a fiatalok, dumalnak, gitaroznak, cigiznek. Yogya tele van egesz egyedi graffitikkel, sot mintha sajat stlusa lenne a varosnak. Pedig az egesz olyan mint Gyorujfalu, vagy mondjuk Jaszarokszallas. Csak itt ugyanazon az utcan sok a lovaskocsi es a fixis gyerek. Teljesen furcsa.
Yogyakarta egy kisvaros, megis nagy a hire, mert ez a javai ontudat kozpontja, meg Java szive. Ebbol elsore az latszik, hogy olyan mint egy magyar kisvaros vagy falu, csak felmillioan laknak benne.
Elso nap bringaztam egy sort, ami igazan tanulsagos volt. Rajottem, hogy azsiaban kozlekedni olyan mint egy halrajban uszni. Bar meg nem usztam halrajjal, de ilyennek kepzelem. Egyutt aramlik a sok egyed, latszolag szabalyok nelkul es megsem ernek ossze. Fel ora utan mar en is siman nekiindultam a forgalommal szembe, hogy aztan atcsuszva a robogorajon, bealljak a kocsik es robogok koze. Fura, de ha raerez az ember, teljesen logikus. Ja igen, es igaz amit a dudalasrol mondanak. Itt a dudalas jelzes, hogy itt vagyok es/vagy szia es/vagy vigyazz.
Kis kitero. A tortenet szerint nehany angolt tanulo csoportnak kiadta az oktato, hogy beszelgessenek turistakkal angolul(ami jo otlet), es kozos fenykeppel kell bizonyisak. Ebbol lett az, hogy csak megkerdezik, hogy csinalhatunk-e egy kozos kepet. Aztan ebbol lett az, hogy amint az elso feher embert meglatjak, csapatostul somfordalnak fele, es elkezdik vihogva kerdezgetni, hogy 'kszjuzmi miszter. kenvi tek a foto tugedor? Es mar allnak is korbe vihogva. De mindezt annyira aranyosan mosolyogva, hogy az ember nem mond nemet nekik. Es amikor megallsz az elso kepert, akkor elkezdik cserelgetni egymas telefonjait, meg, hogy beallnak minden lehetseges pozban kored, cserelgetik a fenykepeszt, hogy minden lehetseges permutacioban rajtra legyen a kepen mindenki. Ekozben a kovetkezo csoport akik mar nem annyira batrak, hogy egyenesen leszolitsanak, odajonnek, es beallnak melled. Es folytatodik a dolog. Ha nem mondasz nemet, azon veszed eszre magad, hogy mindenki azt hiszi valami hiresseg vagy, es mar a sorhasu indioneziai tahok is olelgetnek, meg fenykepezkednek veled. Remiszto.
Prambanan igy telt, leginkabb bujkaltam a kislanyok elol, vagy fenykepezkedtem veluk. A vulkanturan, par leegett fatorzson kivul semmit nem lattunk ami a vulkansagra utalna, mert a vulkan persze felhoben van. Es akar ha kitort is, ket mulva az emberek visszakoltoznek, es minden megy a szokasos modon. Szoval normalis elet az elozo kitores nyomaival. Az esoerdo pedig mindent ellep.
Borobudurt es Prembanant pedig mar parszor lerombolta foldrenges, most is epp ujjaepitik az egeszet. Teljesen furcsa az ossze-vissza csuszkalt kohalmokat, szobrokat nezegetni. De azert eleg massziv mindeketto. De sajnos Borobudurban is hiressegge valtam. Mivel az indiai csaj csak rohogott rajtam, egyfolytaban magam melle allitottam. Tiz perc fenykepezes utan nem volt annyira oszinte a mosolya.
Visszajottunk a hostelbe, aztan kitalaltuk hogy nezzuk meg a hires javai arnyjatekot. Ez eleg viccesen sikerult, mert negyed oran at a rossz oldalrol neztuk az eloadast. Amikor mondtam a tobbieknek, hogy at kene menni a vaszon masik oldalara, csak neztek hulyen. Aztan amikor atmentunk, nem tudtak abbahagyni a vihogast, hogy mennyire hulyek voltak. Utana meg azon, hogy mindenki alszik a kozonsegben. Es tenyleg, az eloadas vegen jott a jegyszedo, es szepen sorban felebresztette a nezoket. Tehat ha barki erre jar, az arnyjatek kihagyhato szorakozas.
Yogyakarta utcai pedig elkepesztoek. A fouton egesz keso estig allnak a fiatalok, dumalnak, gitaroznak, cigiznek. Yogya tele van egesz egyedi graffitikkel, sot mintha sajat stlusa lenne a varosnak. Pedig az egesz olyan mint Gyorujfalu, vagy mondjuk Jaszarokszallas. Csak itt ugyanazon az utcan sok a lovaskocsi es a fixis gyerek. Teljesen furcsa.
2011. december 18., vasárnap
Jakarta elso nap
Kuala Lumpurbol kicsit nehezen tudtam elszabadulni, kozel ket orat kesett a gepem. Viszont mar a repteren osszebaratkoztam egy indonez sraccal.
Hajnal ketto korul erkeztem Jakartaba es kb. fel ora taxizas utan megerkeztem a hostelbe. Az ideuton megint film-flashem volt. Teljesen megdobbbento modon Jakartarol az Akira jutott eszembe. Az autopalyan megeloztunk egy egesz nagy csapat, latszolag 10-15 ev koruli gyereket, akik mindenfele hazilag robogobol barkacsolt jarmuveken haladtak. Volt valami gokart-fele es volt valami egeszen elkepeszto gep. Mint egy domsator merevitoi, ugy allt a kormany. Az elso kerek legalabb harom meterre volt a hatsotol, es legalabb ket meter magasra feliveltek a merevitok. Monkey hanger. Es ezen ket 13 ev koruli gyerek utazott. A csapatbol termeszetesen senkin sem volt bukosisak es szinte mindenki cigarettazott mikozben kb. hetvennel robogtak egy kihalt autopalyan. Kozben vidaman beszelgettek egymassal a szornyszulott gepeiket tuluvoltve. Szurrealis volt.
Ma egy couchsurfer lannyal talalkoztam, akirol kiderult hogy matematikus, de mar a harmadik ettermet nyitja. Viszont volt mar tobbek kozott reklamugynoksege is. Elkepeszto karakterekkel talalkoztam eddig. Es van egy erzesem, hogy ez folytatodni is fog.
A kozlekedes tenyleg katasztrofalis. vasarnap, holtidoben alig haladnak a kocsisorok. Az egyetlen megoldas (itt tenyleg nem akarok robogozni) a transjakarta buszhalozat. Ahol mar van vonal, ott az altalaban ketszer negy savos utbol a belsot elvalasztjak, es csak a buszok hasznalhatjak. A buszmegallokat femfolyosok kotik ossze az utak kulso oldalaval es neha az kozeli megallokkal is. Ma negyed orat setaltam egy atszallashoz a dugok felett a teljesen valoszinutlen feluljarorendszeren. Mint egy dzsungeltura.
Az indonezek tenyleg egyfolytaban vigyorognak, es tenyleg lepten-nyomon leszolitjak az embert. Altalaban hello sir, hello mister, how are you, mennek. Akar meg ijeszto is lehetett volna, de inkabb csak szorakoztato, amikor ma epp egy feluljaron setalva egy csapat tizeneves utcagyerek egyszerre kezdett el ram vigyorogni, amint setaltam felejuk. Aztan csak zaporoztak a kerdesek, hogy hogy vagyok, minden oke-e, es igy tovabb. Mutogattam a huvelykujjam, vigyorogtam, es valaszolgattam. Mindenki boldogan vigyorgott ram, es en is vissza.
Jakarta eddig teljesen szurrealis elmeny, de nagyon elvezem.
Hajnal ketto korul erkeztem Jakartaba es kb. fel ora taxizas utan megerkeztem a hostelbe. Az ideuton megint film-flashem volt. Teljesen megdobbbento modon Jakartarol az Akira jutott eszembe. Az autopalyan megeloztunk egy egesz nagy csapat, latszolag 10-15 ev koruli gyereket, akik mindenfele hazilag robogobol barkacsolt jarmuveken haladtak. Volt valami gokart-fele es volt valami egeszen elkepeszto gep. Mint egy domsator merevitoi, ugy allt a kormany. Az elso kerek legalabb harom meterre volt a hatsotol, es legalabb ket meter magasra feliveltek a merevitok. Monkey hanger. Es ezen ket 13 ev koruli gyerek utazott. A csapatbol termeszetesen senkin sem volt bukosisak es szinte mindenki cigarettazott mikozben kb. hetvennel robogtak egy kihalt autopalyan. Kozben vidaman beszelgettek egymassal a szornyszulott gepeiket tuluvoltve. Szurrealis volt.
Ma egy couchsurfer lannyal talalkoztam, akirol kiderult hogy matematikus, de mar a harmadik ettermet nyitja. Viszont volt mar tobbek kozott reklamugynoksege is. Elkepeszto karakterekkel talalkoztam eddig. Es van egy erzesem, hogy ez folytatodni is fog.
A kozlekedes tenyleg katasztrofalis. vasarnap, holtidoben alig haladnak a kocsisorok. Az egyetlen megoldas (itt tenyleg nem akarok robogozni) a transjakarta buszhalozat. Ahol mar van vonal, ott az altalaban ketszer negy savos utbol a belsot elvalasztjak, es csak a buszok hasznalhatjak. A buszmegallokat femfolyosok kotik ossze az utak kulso oldalaval es neha az kozeli megallokkal is. Ma negyed orat setaltam egy atszallashoz a dugok felett a teljesen valoszinutlen feluljarorendszeren. Mint egy dzsungeltura.
Jakarta eddig teljesen szurrealis elmeny, de nagyon elvezem.
2011. december 16., péntek
Malajzia vége, kulcsszavak
Holnap este repülők Jakartába. Szállás már van, couchsurfer kontakt
városnézéshez van. Úgy néz ki, normálisan indul az indonéz
tartózkodásom.
Malajziáról pár gondolat, vélemény, kulcsszavak, amiket nem akarok elfelejteni.
November 23-án érkeztem, és december 17-én repülők tovább. Ez három
hét az eredetileg tervezett három nap helyett. Laktam couchsurfinggel
és három hostelben. Voltam kuala lumpurban, Penangon, Langkawin.
Utaztam buszon, taxin, robogón, hajón, metrón, monorailen.
Malajziában a nemzeti zászló egy menő dolog. Szeretik, hordják,
kirakják az ablakba, festik a falra, szóval mindenhol ott van. Egy
menő márka.
Malajziában ettem először tengeri herkentyűket életemben, és nagyon
meg is tetszett. Medúza, kagyló, tintahal, hal, rákfélék(prawn,
shrimp, crab, lobster, stb. nem tudom a párba rakni a magyar nevükkel,
korábban, soha nem érdekelt.)
Nem tudtam nem márkás dolgokat venni amikor kellett valami. Hiába csak
az anyagot és a tartósságot néztem. Mindent hamisítanak. Van egy
timberland ingem, lacoste pólóm, quicksilver papucsom, puma
rövidnadrágom és malaysia no. 1 alsónadrágom. Ez utolsó a kedvencem.
Összesen ezekért fizettem kevesebb mint nyolcvan ringgitet. Ez hatezer
forint. Ez egyáltalán nem sok. És nem is igénytelen hamisítványok.
Amik a legemlékezetesebb események, szavak:
Amikor először láttam vadon elő majmokat, aztán amikor egy órával
később már mindet kiirtottam volna. Szemét paraszt tolvaj majmok.
Amikor a svájci srác életében először ment a tengerbe európán kívül és
két perc múlva egy medúza megcsípte a makkját.
Amikor először ültem kis, személyszállító motorcsónakon, és nem tudtam
abbahagyni a nevetést amikor dobált.
Amikor a svájci gyereket másodszor csípte meg medúza a makkján.
Amikor először ültem robogón egy nyolcvan kilós holland lánnyal a
hátam mögött, és túléltük.
Hogy mennyire mindenhol az angry birds megy. Mindenből van angry
birds. Illetve a google, facebook, foursquare stb. Papucsok.
A penangi hostel bolondja, Charlie, egy öreg fogatlan kínai, aki
konyékig feltűrt halványrózsaszín zakóban, futócipőben énekel, beszél,
táncol mindenkinek. Egy szavát sem lehet érteni. És mindenki szereti
Charliet. De ha bármit rendelni szeretnél, ne tőle. Két óra alatt sem
hozott ki két gintonicot. Viszont behozza az utcáról a vendégeket.
Amikor először ettem kézzel.
A langkawi libegő.
Az első esték langkawi beachen, amikor még nem voltam beteg.
A lakatlan sziget a tökéletes tengerparttal.
A lakatlan sziget fekete palakő partja, amin mezítláb sétáltunk a
tenger fölött. És nyugodtan leraktam a fényképezőgépet az árnyékba,
amikor fél óra múlva visszafelé jöttünk, ugyanott volt.
Hooker fries.
Amikor a taxisokkal kell vitatkozni. Főleg amikor két sziget közt
makacsolja meg magát. Van térerő a tengeren, és a nem túl távoli
lakatlan szigeten. Az utazási irodát hívni a köcsög, angolul hirtelen
elfelejtő hajótaxis miatt két sziget között sodródva.
Amikor a taxis első sztorija úgy kezdődik, hogy a szerpentinen vezetve
hátránéz és mutatja a hiányzó első fogai helyét, majd elmeséli, hogy
ezt egy robogóbalesetben szerezte, amikor teljes gázzal nekiment egy
tehénnek, amit azért nem vett észre, mert épp hátrafordult beszélni a
mögötte ülő barátjával.
A gecko hostel langkawin. Rengeteg baromi hangos kakas. A lobogó
ventillátor a plafonon.
Az egyik angol srác kommentárja, amikor meglátta a híres hét kút nevű
látnivalót: Is that it, or is it one of 'em?
És persze a társaságot, akikkel Penangot és Langkawit bejártuk.
Akikkel, ha összejön, jövőre a német Melt! fesztiválon találkozunk.
városnézéshez van. Úgy néz ki, normálisan indul az indonéz
tartózkodásom.
Malajziáról pár gondolat, vélemény, kulcsszavak, amiket nem akarok elfelejteni.
November 23-án érkeztem, és december 17-én repülők tovább. Ez három
hét az eredetileg tervezett három nap helyett. Laktam couchsurfinggel
és három hostelben. Voltam kuala lumpurban, Penangon, Langkawin.
Utaztam buszon, taxin, robogón, hajón, metrón, monorailen.
Malajziában a nemzeti zászló egy menő dolog. Szeretik, hordják,
kirakják az ablakba, festik a falra, szóval mindenhol ott van. Egy
menő márka.
Malajziában ettem először tengeri herkentyűket életemben, és nagyon
meg is tetszett. Medúza, kagyló, tintahal, hal, rákfélék(prawn,
shrimp, crab, lobster, stb. nem tudom a párba rakni a magyar nevükkel,
korábban, soha nem érdekelt.)
Nem tudtam nem márkás dolgokat venni amikor kellett valami. Hiába csak
az anyagot és a tartósságot néztem. Mindent hamisítanak. Van egy
timberland ingem, lacoste pólóm, quicksilver papucsom, puma
rövidnadrágom és malaysia no. 1 alsónadrágom. Ez utolsó a kedvencem.
Összesen ezekért fizettem kevesebb mint nyolcvan ringgitet. Ez hatezer
forint. Ez egyáltalán nem sok. És nem is igénytelen hamisítványok.
Amik a legemlékezetesebb események, szavak:
Amikor először láttam vadon elő majmokat, aztán amikor egy órával
később már mindet kiirtottam volna. Szemét paraszt tolvaj majmok.
Amikor a svájci srác életében először ment a tengerbe európán kívül és
két perc múlva egy medúza megcsípte a makkját.
Amikor először ültem kis, személyszállító motorcsónakon, és nem tudtam
abbahagyni a nevetést amikor dobált.
Amikor a svájci gyereket másodszor csípte meg medúza a makkján.
Amikor először ültem robogón egy nyolcvan kilós holland lánnyal a
hátam mögött, és túléltük.
Hogy mennyire mindenhol az angry birds megy. Mindenből van angry
birds. Illetve a google, facebook, foursquare stb. Papucsok.
A penangi hostel bolondja, Charlie, egy öreg fogatlan kínai, aki
konyékig feltűrt halványrózsaszín zakóban, futócipőben énekel, beszél,
táncol mindenkinek. Egy szavát sem lehet érteni. És mindenki szereti
Charliet. De ha bármit rendelni szeretnél, ne tőle. Két óra alatt sem
hozott ki két gintonicot. Viszont behozza az utcáról a vendégeket.
Amikor először ettem kézzel.
A langkawi libegő.
Az első esték langkawi beachen, amikor még nem voltam beteg.
A lakatlan sziget a tökéletes tengerparttal.
A lakatlan sziget fekete palakő partja, amin mezítláb sétáltunk a
tenger fölött. És nyugodtan leraktam a fényképezőgépet az árnyékba,
amikor fél óra múlva visszafelé jöttünk, ugyanott volt.
Hooker fries.
Amikor a taxisokkal kell vitatkozni. Főleg amikor két sziget közt
makacsolja meg magát. Van térerő a tengeren, és a nem túl távoli
lakatlan szigeten. Az utazási irodát hívni a köcsög, angolul hirtelen
elfelejtő hajótaxis miatt két sziget között sodródva.
Amikor a taxis első sztorija úgy kezdődik, hogy a szerpentinen vezetve
hátránéz és mutatja a hiányzó első fogai helyét, majd elmeséli, hogy
ezt egy robogóbalesetben szerezte, amikor teljes gázzal nekiment egy
tehénnek, amit azért nem vett észre, mert épp hátrafordult beszélni a
mögötte ülő barátjával.
A gecko hostel langkawin. Rengeteg baromi hangos kakas. A lobogó
ventillátor a plafonon.
Az egyik angol srác kommentárja, amikor meglátta a híres hét kút nevű
látnivalót: Is that it, or is it one of 'em?
És persze a társaságot, akikkel Penangot és Langkawit bejártuk.
Akikkel, ha összejön, jövőre a német Melt! fesztiválon találkozunk.
2011. december 14., szerda
megint kepek
Most leginkabb Penang es Langkawi.
Itt: https://picasaweb.google.com/fabiand.01/Malajzia2011
Itt: https://picasaweb.google.com/fabiand.01/Malajzia2011
2011. december 13., kedd
Penang, Langkawi
Ha Penang a maláj Balaton, akkor Langkawi Siófok. Penangon több
hátizsákos turista volt mint helyi, de Langkawi még erre is rátett egy
lapáttal. Ez a sziget vámmentes övezet. A sör egy-két ringgit, a cigi
egy ötven. Esténként mindenki korsószámra issza a minőségi piákat a
homokos tengerparton. Buli folyamatosan. Nappal, aki tud, a napon
fekszik, úszkál, olvas, vagy megy a rengeteg utazási iroda által
kínált valamelyik túrára. Persze ez rengeteg embert vonz. Tömeg van.
Két nap után hozzászoktam, és már élveztem a dolgot. Tegnap a már
Penang óta összeszokott társasággal mi is hajót béreltünk. Voltunk a
híres terhes nő szigeten. És úszkáltunk egy édesvizű tóban. A helyi
legenda szerint, aki lenyeli a vizét teherbe esik. A története még
ennél is hülyébb. Utána egy kis lakatlan szigetre mentünk, egy
tökéletes strandra. Jó kaland volt. Holnap viszont megyek vissza Kuala
Lumpurba, onnan pedig irány Indonézia.
hátizsákos turista volt mint helyi, de Langkawi még erre is rátett egy
lapáttal. Ez a sziget vámmentes övezet. A sör egy-két ringgit, a cigi
egy ötven. Esténként mindenki korsószámra issza a minőségi piákat a
homokos tengerparton. Buli folyamatosan. Nappal, aki tud, a napon
fekszik, úszkál, olvas, vagy megy a rengeteg utazási iroda által
kínált valamelyik túrára. Persze ez rengeteg embert vonz. Tömeg van.
Két nap után hozzászoktam, és már élveztem a dolgot. Tegnap a már
Penang óta összeszokott társasággal mi is hajót béreltünk. Voltunk a
híres terhes nő szigeten. És úszkáltunk egy édesvizű tóban. A helyi
legenda szerint, aki lenyeli a vizét teherbe esik. A története még
ennél is hülyébb. Utána egy kis lakatlan szigetre mentünk, egy
tökéletes strandra. Jó kaland volt. Holnap viszont megyek vissza Kuala
Lumpurba, onnan pedig irány Indonézia.
2011. december 8., csütörtök
kozlekedes
Azt sem tudom, hol kezdjem. Annyi minden szolt ez ellen, hogy borzaszto.
- Soha nem ultem meg robogon. Motort egyszer vezettem eletemben, azt is egy szantofoldon par percig
- Nincs nemzetkozi jogsim
- Valoszinuleg emiatt a biztositasom nem fedezne semmilyen ellatast
- Malajziaban bal oldali kozlekedes van
- Georgetown Malajzia legsurubben lakott telepulese, a nepsuruseg nagyobb mint Kuala Lumpurban
- A Wikitravel szocikkben kiemelik, hogy itt teljesen kreten modon mennek az emberek a jarmuveikkel.
- Es tenyleg teljesen elmebetegek. Meg Kuala Lumpurhoz kepest is.
- Hogy sporoljunk, negyen csak ket robogo berleset terveztuk
- A motorosszerelesem a kovetkezobol allt: napszemuveg, rovidnadrag, tangapapucs, rovidujju ing, nyitott sisak.
- A robogokolcsonzos arc nagyon sulyosan nez ki. Estere altalaban teljesen agyhalott.
Ennek ellenere bereltunk ket robogot, es par perc erveles utan ugy dontottunk, hogy en vezetek. Hiszen egyszer elunk. Felult mogem a holland csaj, es elindultunk.
 |
Es tuleltuk. Mindenki elvezte, mentunk hegyre, belvarosba, laviroztunk dugoban, eltevedtunk, es mindenfele erdekes vagy kevesbe erdekes dolgot lattunk. Kb. hat-het ora vezetes utan mind a negyen serules nelkul visszaertunk. Minden remekul ment. Viszont megvan a valodi magyarazat arra, hogy Malajziaban miert vesznek fel az emberek robogozashoz szeldzsekit forditva. Teljesen hulyen neznek ki. Eddig azt hittem, hogy a bogarak ellen. De inkabb vedelem a nap ellen. A bal kezfejemet nem kentem be rendesen, delutanra szep pirosra sult.
Altalaban a helyiek sem eroltetik a vedofelszereleseket. Tegnap lattam a legjobbat eddig: ferfi vezet, a no hatul. Mindenkin rovidnadrag, atleta, papucs. A sisakjuk masodik vilaghaborus nemet fazon. A no kezeben egy kivancsian nezelodo kisgyerek. Termeszetesen sisak nelkul.
Megis, latszolag mindenki eljut mindenhova, lehet haladni, es meg nem lattam balesetet.
A mai nap remek szorakozas volt.
2011. december 4., vasárnap
Malajziai kepek
Itt: https://picasaweb.google.com/fabiand.01/Malajzia2011
Es meg lesznek ujabbak is.
Es meg lesznek ujabbak is.
2011. december 3., szombat
cimszavakban
ma gepeltem egy orat a kindle billentyuzeten, aztan valahol a gmail es a blogspot kozott elveszett. roviden ujra.
-kileptem a munkabol, inkabb fizetek haromezer forintot naponta a tiz ora munka helyett.
-ettem indiai etteremben kezzel. jobb kezzel, mert a bal tradicionalisan a seggtorlo kez, azzal nem eszunk.
-megint uj vegleges utitervem van. harom nap alatt a negyedik: hetfon penang par napra. sziget, tenger, malajzia legjobb kajai, esoerdo. utana vagy langkawi par napra, vagy egybol jakarta. onnan borbodur, onnan ternate, eszak-maluku. es le delre vegig, egeszen a kei szigetekig. ha ezek utan marad penzem, balin megcsinalom a buvarvizsgat. ha meg ezutan is marad, megyek thaifoldre elutazni a maradekot.
-kileptem a munkabol, inkabb fizetek haromezer forintot naponta a tiz ora munka helyett.
-ettem indiai etteremben kezzel. jobb kezzel, mert a bal tradicionalisan a seggtorlo kez, azzal nem eszunk.
-megint uj vegleges utitervem van. harom nap alatt a negyedik: hetfon penang par napra. sziget, tenger, malajzia legjobb kajai, esoerdo. utana vagy langkawi par napra, vagy egybol jakarta. onnan borbodur, onnan ternate, eszak-maluku. es le delre vegig, egeszen a kei szigetekig. ha ezek utan marad penzem, balin megcsinalom a buvarvizsgat. ha meg ezutan is marad, megyek thaifoldre elutazni a maradekot.
merfoldko!
ma este egy ausztral/vietnami lany es egy meleg francia srac hatasara megkostoltam par erdekes dolgot. eloszor jollaktam meduzaval es kagyloval. utana valami nagyon furcsa gyumolcsot is ettunk.
ket oran at nem tudtam abbahagyni a vigyorgast. nincs tobbe akadaly elottem. barmit megeszek. igazi ferfi.
sokkal konnyebben fogok boldogulni, hogy mar nem tartok a tengeri dolgoktol.
ket oran at nem tudtam abbahagyni a vigyorgast. nincs tobbe akadaly elottem. barmit megeszek. igazi ferfi.
sokkal konnyebben fogok boldogulni, hogy mar nem tartok a tengeri dolgoktol.
2011. november 30., szerda
harmadik vilag
tagnap kitalaltam, hogy kuldok kepeslapokat. csak belyeg kellett volna, mert meg tajvanrol maradt par elkuldenivalom. gondoltam az ittenieket majd kesobb. megkerdeztem a hostel recepciojan, hogy hol van a legkozelebbi posta. a csaj mondta, hogy itt az utca vegen a piacon van egy. nincs. a piacot bejartam haromszor, es akarhanyszor megkerdeztem vagy fogalmuk sem volt, vagy mondtak,hogy ott a sarok mogott. ezt hat utcan keresztul. a vegen mar masfel kilometerre a piactol megtalaltam az orszagos postakozpontot, ami akkora mint egy sportcsarnok. hogy bejussak be kellett masznom egy kordonon,keresztul az ossze-issza parkolo autokon es robogokon. bejutottam. a csomageloszto-kozpontba. mindezt kb egy ora bolyongas utan harmincot fokban sulyos paratartalom mellett, folyamatos penesz es szarszagban. akkor mar hangosan szidtam az egesz rohadt kurva orszagot.
feladtam, hazajottem.
ma ujra megprobaltam. talaltam az egyik terkepen egy postat pont a buszpalyaudvar mellett. buszpalyaudvarra pedig azert mentem,hogy buszt nezzek penang fele. ott van tenger.
a buszpalyaudvar kulturalt, legkondicionalt, hatszintes komplexum. informacion megprobaltam menetrendet kerni, de a no csak felkuldott a penztarakhoz a masodikra. mar amikor a lepcson mentem fel, kiabaltak a jegyuzerek. nem erre szamitottam. odarohantak,es kezdtek vezetni a sajat busztarsasaguk ablaka fele. kaosz. nincs egy menetrend. harminc penztar mindenki, uvoltozik ki az ablakokon, a jegyuzerek probalnak beszervezni teljes kaosz. mindegy,legalabb nem lesz nehez buszt talalnom. csak ne valami fos romhalmazt fogjak ki,ami akkor indul, amikor megtelik.
visszamentem az informaciora hatha a no tudja merre van a posta. mert a terkepek hasznalhatatlanok. egymas hegyen hatan mennek az utak. keptelenseg terkeppel kovetni. a no eloszor el akart kuldeni a kozponti postara. kirohogtem. erre gondolkozott egy kicsit, felirta a buszpalyaudvar nevet egy papirra, es elkuldott a metrohoz. a buszpalyaudvar nevet. ahol epp voltunk. nincs ilyen metromegallo. fogalmam sincs mi a francot akart. otthagytam. setaltam egy kort,hatha megtalalom a postat. nem.
ugy dontottem nem fogok egy kepeslapot sem kuldeni kuala lumpurbol. kurvara merges vagyok. a szervezetlen fos varosra, a faszokra akik akkor is valaszolnak, ha a kerdest sem erik, a huszonnegy oras forgalmi dugora. komolyan fontolgatom, hogy penang utan vissza sem jovok erre a szemetdombra.
feladtam, hazajottem.
ma ujra megprobaltam. talaltam az egyik terkepen egy postat pont a buszpalyaudvar mellett. buszpalyaudvarra pedig azert mentem,hogy buszt nezzek penang fele. ott van tenger.
a buszpalyaudvar kulturalt, legkondicionalt, hatszintes komplexum. informacion megprobaltam menetrendet kerni, de a no csak felkuldott a penztarakhoz a masodikra. mar amikor a lepcson mentem fel, kiabaltak a jegyuzerek. nem erre szamitottam. odarohantak,es kezdtek vezetni a sajat busztarsasaguk ablaka fele. kaosz. nincs egy menetrend. harminc penztar mindenki, uvoltozik ki az ablakokon, a jegyuzerek probalnak beszervezni teljes kaosz. mindegy,legalabb nem lesz nehez buszt talalnom. csak ne valami fos romhalmazt fogjak ki,ami akkor indul, amikor megtelik.
visszamentem az informaciora hatha a no tudja merre van a posta. mert a terkepek hasznalhatatlanok. egymas hegyen hatan mennek az utak. keptelenseg terkeppel kovetni. a no eloszor el akart kuldeni a kozponti postara. kirohogtem. erre gondolkozott egy kicsit, felirta a buszpalyaudvar nevet egy papirra, es elkuldott a metrohoz. a buszpalyaudvar nevet. ahol epp voltunk. nincs ilyen metromegallo. fogalmam sincs mi a francot akart. otthagytam. setaltam egy kort,hatha megtalalom a postat. nem.
ugy dontottem nem fogok egy kepeslapot sem kuldeni kuala lumpurbol. kurvara merges vagyok. a szervezetlen fos varosra, a faszokra akik akkor is valaszolnak, ha a kerdest sem erik, a huszonnegy oras forgalmi dugora. komolyan fontolgatom, hogy penang utan vissza sem jovok erre a szemetdombra.
2011. november 29., kedd
KL elso het
az eredeti tervem szerint kuala lumpurba csak az indonez vizum megszerzese miatt jottem volna. aztan a hostelben ahol megszalltam lattam kiirva,hogy szallasert es kajaert lehet dolgozni. ugy dontottem maradok egy honapot, es a szabadidomben korulnezek malajziaban es ujra atgondolom hogy merre megyek ezutan. tegnap volt az elso munkanapom. pincer es mindenes lettem. a kollegak kozott azt hiszem egy malajziai sincs. a mixer Akkila Limabol jott, a pincerek tobbsege sri lankai, bangladesi. a hostelek tulajdonosa termeszetesen kinai. a foszakacs neve Panir. a munka legviccesebb resze az amikor ejfel utan miutan bezar az etterem felmegyek a tetore az fenti barba ahonnan szep a kilatas a petronas tornyokra es a kl towerre. a feladatom fent az, hogy igyam meg a soreimet es dumaljak a vendegekkel. mert a raggae mansionben senki nincs egyedul. nyilvan amugy is ezt csinalnam, szoval eddig teljesen elegedett vagyok.
tegnap atvettem az indinez vizumomat, mar semmi akadalya hogy utazzak kedvem szerint. viszont taipeiben a hostelben egy svajci srac azt mondta, hogy elso hatizsakos turanak indonezianal jobb otletnek tatja a delkelet azsiai felsziget bejarasat. volt mar mindenfele, es indoneziaval szemben ezekben az orszagokban vannak hostelek, lehet turistakkal talalkozni, bulizni. es ez kezd vonzobba valni, mert tajvanon es klban is eleg unalmas volt egydul nezelodni. es ugye egy hostelbol tudok egyedul menni amerre akarok, de forditva nem megy. nem lesz tarsasag, ha unatkozom valahol indonezia melyen. ugyanakkor egyelore indoneziarol van konyvem,arra keszultem. viszont thaifold, vietnam, laosz, kambodzsa [ejtsd kambodia] tele van azokkl a fajta turistakkal, akiktol engem is kiraz a hideg. itt kl kis indiaban is annyi a feher turista arc, hogy teljesen rajuk van kihegyezve az egesz varosresz. igy pedig nem annyira erdekes az utazas, inkabb csak idegesito. amennyire a halaszbastya most magyarorszag, annyira malajzia a kornyek. szoval vegig kell gondolnom merre akarok menni, mert nem csak nyugati stilusu barokban vegiginni akarom az utat. de indoneziaban tul sokat szenvedni sem akarok.aztan lehet, hogy erre is meg arra is elmegyek.
tegnap atvettem az indinez vizumomat, mar semmi akadalya hogy utazzak kedvem szerint. viszont taipeiben a hostelben egy svajci srac azt mondta, hogy elso hatizsakos turanak indonezianal jobb otletnek tatja a delkelet azsiai felsziget bejarasat. volt mar mindenfele, es indoneziaval szemben ezekben az orszagokban vannak hostelek, lehet turistakkal talalkozni, bulizni. es ez kezd vonzobba valni, mert tajvanon es klban is eleg unalmas volt egydul nezelodni. es ugye egy hostelbol tudok egyedul menni amerre akarok, de forditva nem megy. nem lesz tarsasag, ha unatkozom valahol indonezia melyen. ugyanakkor egyelore indoneziarol van konyvem,arra keszultem. viszont thaifold, vietnam, laosz, kambodzsa [ejtsd kambodia] tele van azokkl a fajta turistakkal, akiktol engem is kiraz a hideg. itt kl kis indiaban is annyi a feher turista arc, hogy teljesen rajuk van kihegyezve az egesz varosresz. igy pedig nem annyira erdekes az utazas, inkabb csak idegesito. amennyire a halaszbastya most magyarorszag, annyira malajzia a kornyek. szoval vegig kell gondolnom merre akarok menni, mert nem csak nyugati stilusu barokban vegiginni akarom az utat. de indoneziaban tul sokat szenvedni sem akarok.aztan lehet, hogy erre is meg arra is elmegyek.
2011. november 26., szombat
tajvan vege kuala lumpur eleje
ez egy kicsit nyavajgos lesz,de semmi panik jol erzem magam es elvezem.
(igen anya olvastam a leveled, ime a titkos uzenet a blogon. pssszt!)
most kepek sincsenek mert kindlerol irok. majd kesobb.
szoval tajvanon az utolso napokban inkabb semmit sem csinaltam, es ez jol esett. a legutolso napon a hostelbol kicsekkolas ideje delelott tiz ora lett volna. fel is keltem bar negyig dumaltunk a francia sraccal. aztan kideritettem hogy gond nelkul maradhatok estig. a hostel nagyon jo volt. minden alkalmazott nagyon kozvetlen es jo fej volt, enyleg csak pozitiv emlekek maradnak. JV`s hostel egyebkent. a gepem este haromnegyed tizenkettokor indult taipeibol. el is indultam hetkor a biztonsag kedvert meg hogy a fenykepezogep utan visszaigenyeljem az afat a repteren. kisetaltam a repteri busz megallojaba es nem talaltam. vartam, hatha de semmi. masik oldal semmi. irtam a hostel tulajanak hogy jo helyen vagyok e. kerdezzem meg. ez eleg sok rossz tapasztalattal ruhazott fel a tajvaniak angoltudasarol de nem vitt kozelebb a buszmegallohoz. vartam meg. aztan megprobaltam az ottlevo szalloda recepciojat. mondtak hogy a masik oldalon. a szalloda masik oldalan. fel orat vartam a rossz uton. atmentem, megtalaltam a megallot meg egy agressziven uzletelni vagyo sofort aki el akart vinni a repterre negyszaz dollarert. aztan haromszazert. mondtam hogy kosz nem. aztan fel ora varakozas utan jott a busz es megallt. a megallotol husz meterre a szalloda elott. persze semmi szam nem volt az elejen hogy felismerje az ember. akkor lattam hogy az enyem lenne amikor elhuzott mellettem. akkor beultem a kocsiba es kivitettem magam azzal. ketszer annyi volt mint a busz viszont egy szep uj e osztalyos merciben doglottem vegig az uton. a repteren termeszetesen csak egy csekin pultnal volt sor az enyemnel. sorra kerultem kilenc korul. akkor mondta a csaj, hogy minden oke kiveve hogy kellene malajziabol kifele meno jegy is hogy belephessek. erre nem szamitottam. el is kuldott hogy vegyek valahol egy jegyet. este kilenckor. remek. az ugyintezo-mindenes neni a kerdesre mondta hogy air asia ugyfelszolgalat mar nincs de neten tudok foglalni. persze wifi nem volt es szerintem a kindle vagy a telefon sem alkalmas ra. de volt par terminal nettel a sarkon tul. meg is neztem. erintokepernyos nyilvanos gepek. mas lehetoseg nem nagyon volt igy nekialltam ott. jakarta nagyvaros biztos lesz olcso jegy. sok idom nem volt keresgelni mar nagyon ideges voltam a sok szopas miatt,emeltem hogy meg tudom egyaltalan venni. sikerult. de egy erintokijelzon begepelni a nevet cimet bankkartyaszamot egyebeket annyira idegesito volt, hogy azt nem nagyon tudom megfogalmazni. mocskosnak ereztem magam utana. nenihez vissza, megvarni amig az elozo problemas vevovel vegeznek, bemutatni a foglalasi szamot. mehetek hurra. a taipei repteren nem szorakoznak buszokkal hogy kivigyenek a gephez. akkora a dutyfree hogy eleri a kulon kapukat. husz percet ballagtam a kapumhoz. akkor irtak ki hogy a gep kesobb indul negyven perccel. akkor mar elegge kivolt a tokom a nappan. megvacsoraztam jo dragan majdnem negy euroert. :)
persze egy ilyen hosszu nap utan az ember azt hiszi hogy majd a gepen legalabb tud aludni. eddig meg nem sikerult gepen de majd most! nem. mint a filmekben. uvolto csecsemok degedt parasztok. tomott gep. fapad. nincs hely semmire. persze aludni egy percet sem tudtam. vegig razott a gep raadasul pont szarnyon ultem. a gyerek vegig visitott. nem volt jo,na. leszallas utan visszasirtam tajvant. sokkal durvabb paratartalom es sokkal melegebb is volt. elmentem vecere. na akkor ertettem meg hogy ez mar igazi delkelet azsia. rettenet.
fogtam egy buszt ami nyolc ringgitert bevisz a palyaudvarra. azon sem tudtam aludni. bementem a monoraillel a belvarosba bambultam a felhokarcolokat meg a petronas tornyokat. a vendeglatom megirta hogy este nyolc korul vegez. addig maszkaltam. nagy hatizsakkal mert csomagmegorzo csak a palyaudvaron volt. aztan inkabb megis visszavittem mert mar nagyon elegem volt. este a srac eljott ertem kocsival. ekkor mar harmincnegy oraja nem aludtam egy kialvatlan ejszaka utan. olyan szagom volt mint egy hajlektalan peneszes zoknijanak. orultem hogy zuhanyozhatok es agyba kerulhetek. persze elmentunk vacsorazni meg inni egyet a barataival. ott mar ossze vissza beszeltem. ejfel korul kerultem agyba es hetkor keltem.
es most egy nappal kesobb es az indonez vizum igenylese(szopas!) utan ugy dontottem hogy egy napot pihenessel toltok. ki sem mozdulok a hostelben a fulkembol. naponta negyszer fogok zuhanyozni. es veszek egy sort este meg ha elkepesztoen draga is. kedd este pedig repulok jakartaba a vilag egyik legrosszabb hiru nagyvarosaba. huszmillio ember egy varosban eleg sulyos lesz. persze csak ha megkapom a vizumot. kedd delutan mehetek erte. szep rohanas lesz az is.
(igen anya olvastam a leveled, ime a titkos uzenet a blogon. pssszt!)
most kepek sincsenek mert kindlerol irok. majd kesobb.
szoval tajvanon az utolso napokban inkabb semmit sem csinaltam, es ez jol esett. a legutolso napon a hostelbol kicsekkolas ideje delelott tiz ora lett volna. fel is keltem bar negyig dumaltunk a francia sraccal. aztan kideritettem hogy gond nelkul maradhatok estig. a hostel nagyon jo volt. minden alkalmazott nagyon kozvetlen es jo fej volt, enyleg csak pozitiv emlekek maradnak. JV`s hostel egyebkent. a gepem este haromnegyed tizenkettokor indult taipeibol. el is indultam hetkor a biztonsag kedvert meg hogy a fenykepezogep utan visszaigenyeljem az afat a repteren. kisetaltam a repteri busz megallojaba es nem talaltam. vartam, hatha de semmi. masik oldal semmi. irtam a hostel tulajanak hogy jo helyen vagyok e. kerdezzem meg. ez eleg sok rossz tapasztalattal ruhazott fel a tajvaniak angoltudasarol de nem vitt kozelebb a buszmegallohoz. vartam meg. aztan megprobaltam az ottlevo szalloda recepciojat. mondtak hogy a masik oldalon. a szalloda masik oldalan. fel orat vartam a rossz uton. atmentem, megtalaltam a megallot meg egy agressziven uzletelni vagyo sofort aki el akart vinni a repterre negyszaz dollarert. aztan haromszazert. mondtam hogy kosz nem. aztan fel ora varakozas utan jott a busz es megallt. a megallotol husz meterre a szalloda elott. persze semmi szam nem volt az elejen hogy felismerje az ember. akkor lattam hogy az enyem lenne amikor elhuzott mellettem. akkor beultem a kocsiba es kivitettem magam azzal. ketszer annyi volt mint a busz viszont egy szep uj e osztalyos merciben doglottem vegig az uton. a repteren termeszetesen csak egy csekin pultnal volt sor az enyemnel. sorra kerultem kilenc korul. akkor mondta a csaj, hogy minden oke kiveve hogy kellene malajziabol kifele meno jegy is hogy belephessek. erre nem szamitottam. el is kuldott hogy vegyek valahol egy jegyet. este kilenckor. remek. az ugyintezo-mindenes neni a kerdesre mondta hogy air asia ugyfelszolgalat mar nincs de neten tudok foglalni. persze wifi nem volt es szerintem a kindle vagy a telefon sem alkalmas ra. de volt par terminal nettel a sarkon tul. meg is neztem. erintokepernyos nyilvanos gepek. mas lehetoseg nem nagyon volt igy nekialltam ott. jakarta nagyvaros biztos lesz olcso jegy. sok idom nem volt keresgelni mar nagyon ideges voltam a sok szopas miatt,emeltem hogy meg tudom egyaltalan venni. sikerult. de egy erintokijelzon begepelni a nevet cimet bankkartyaszamot egyebeket annyira idegesito volt, hogy azt nem nagyon tudom megfogalmazni. mocskosnak ereztem magam utana. nenihez vissza, megvarni amig az elozo problemas vevovel vegeznek, bemutatni a foglalasi szamot. mehetek hurra. a taipei repteren nem szorakoznak buszokkal hogy kivigyenek a gephez. akkora a dutyfree hogy eleri a kulon kapukat. husz percet ballagtam a kapumhoz. akkor irtak ki hogy a gep kesobb indul negyven perccel. akkor mar elegge kivolt a tokom a nappan. megvacsoraztam jo dragan majdnem negy euroert. :)
persze egy ilyen hosszu nap utan az ember azt hiszi hogy majd a gepen legalabb tud aludni. eddig meg nem sikerult gepen de majd most! nem. mint a filmekben. uvolto csecsemok degedt parasztok. tomott gep. fapad. nincs hely semmire. persze aludni egy percet sem tudtam. vegig razott a gep raadasul pont szarnyon ultem. a gyerek vegig visitott. nem volt jo,na. leszallas utan visszasirtam tajvant. sokkal durvabb paratartalom es sokkal melegebb is volt. elmentem vecere. na akkor ertettem meg hogy ez mar igazi delkelet azsia. rettenet.
fogtam egy buszt ami nyolc ringgitert bevisz a palyaudvarra. azon sem tudtam aludni. bementem a monoraillel a belvarosba bambultam a felhokarcolokat meg a petronas tornyokat. a vendeglatom megirta hogy este nyolc korul vegez. addig maszkaltam. nagy hatizsakkal mert csomagmegorzo csak a palyaudvaron volt. aztan inkabb megis visszavittem mert mar nagyon elegem volt. este a srac eljott ertem kocsival. ekkor mar harmincnegy oraja nem aludtam egy kialvatlan ejszaka utan. olyan szagom volt mint egy hajlektalan peneszes zoknijanak. orultem hogy zuhanyozhatok es agyba kerulhetek. persze elmentunk vacsorazni meg inni egyet a barataival. ott mar ossze vissza beszeltem. ejfel korul kerultem agyba es hetkor keltem.
es most egy nappal kesobb es az indonez vizum igenylese(szopas!) utan ugy dontottem hogy egy napot pihenessel toltok. ki sem mozdulok a hostelben a fulkembol. naponta negyszer fogok zuhanyozni. es veszek egy sort este meg ha elkepesztoen draga is. kedd este pedig repulok jakartaba a vilag egyik legrosszabb hiru nagyvarosaba. huszmillio ember egy varosban eleg sulyos lesz. persze csak ha megkapom a vizumot. kedd delutan mehetek erte. szep rohanas lesz az is.
2011. november 20., vasárnap
Gondola, hostel, kajak
Tegnap bekoltoztem a JV's Hostelbe, es ma mar egy francia urgevel mentem hegyre a maokong gondolaval. Ez egy libego kis uvegkalitkakkal. Es joval durvabb mint a budai. Kicsit tobb mint negy kilometert megy, kozben kb. haromszaz metert emelkedik osszesen. Es otven dollar, azaz kicsit tobb mint egy euro a jegy.
A kilatas jo volt, de nem banom, hogy nem fizettunk tobb penzt az uvegalju gondolaert, ugyis csak fak voltak alattunk.
Fent a tea nagyon ment, mindenhl teazok, meg kis hazi teakertek voltak, sot meg a national tea promotion center nevu buszmegallo mellett is elsetaltunk.
Am a teazason kivul nem nagyon kinalt mast a hegy, csak egy betonszerpentint amin robogtak a robogok, meg a teletomott buszok es autok. Szoval nem volt egy egeszseges gyalogtura. Naplemente elott visszfordultunk, es a gondola vegallomasatol nem messze talaltunk egy ettermet, ami bar elegge tele volt, volt egy jo erkelye, ahonnan szep kilatas nyilt a varosra. Ott egvacsoraztunk jo dragan, szecsuani padlizsant, meg feketebabos sertessultet, ket sorrel, rizzsel.
Osszesen kevesebb mint hatszaz dollart fizettunk, ami nagyon draga, de kb. tizenot euro. Ket embernek, egy varosna nezo panoramaert, vacsoraval, itallal. Jo moka volt. Kepek a picasa oldalamon.
Ja, es lattunk akkora pokokat az ut mellett, mint a tenyerem.
Fent a tea nagyon ment, mindenhl teazok, meg kis hazi teakertek voltak, sot meg a national tea promotion center nevu buszmegallo mellett is elsetaltunk.
Osszesen kevesebb mint hatszaz dollart fizettunk, ami nagyon draga, de kb. tizenot euro. Ket embernek, egy varosna nezo panoramaert, vacsoraval, itallal. Jo moka volt. Kepek a picasa oldalamon.
Ja, es lattunk akkora pokokat az ut mellett, mint a tenyerem.
2011. november 16., szerda
Fotok, muveszet, tuzijatek
Toltogetem fel a kepeket, itt lehet oket nezegetni:
https://picasaweb.google.com/fabiand.01/Tajvan2011
Atneztem a penzugyeimet, es belefert a koltsegvetesbe, ugyhogy kozben vettem egy fenykepezogepet, mert a telefonom nem mukodott rendesen. Nem egy csoda, de eleg strapabiro. (Akit erdekel: egy Fuji XP30)
Ma megneztem egy muveszkozpontot, vagy muvesznegyedet. A fo installacio nagyon tetszett. Kornyezettudatos eletvitelre hivta fel a figyelmet. Eloszor azt hittem, hogy mar vege az egesznek, es csak a maradek bontasra itelt vaz maradt ott.
 |
| Nem ugy tunt mint valami ami mukodik, vagy erdekes. |
 |
| Kislany a vizcsovek mellett. |
Aztan tovabb bolyongtam, es egyszer csak elkezdtek korulottem gyulni az emberek az utcan, meg szolt valami durrogas. Kiderult, hogy egy utcai felvonulas kezdodott.
 |
| Petardafust. |
Petardak, tuzijatek, klasszikus jelmezek, hatalmas tomeg. Meg fankokat is osztogattak. Valamifele vallasi dolog volt, mert sokan imadkoztak, meg papirokat egettek. Viszont nagyon jo hangulat volt, a jelmezes resztvevok is mosolyogtak, beszelgettek az emberekkel. Keresztulvonultunk egy ejszakai piacon, ott is ment a durrogtatas. A boltosok kijottek, es fustolot gyujtottak, imadkoztak. Es persze petardaztak. A vegen megalltam, lemaradtam, es neztem a romeltakaritast, amikor odajott egy no, es megkerdezte angolul, hogy tetszett-e, honnan jottem, a kezembe nyomott egy fankot, es mondta hogy holnap meg nagyobb show lesz, jojjek el, tok buli.
 |
| Loporszag volt. |
Itt egy video meg a menet elejerol, meg vilagosban.
2011. november 14., hétfő
Kozlekedes, ejszakai kajapiac
Tegnap este kicsit beutott a jet-lag, es nem tudtam elaludni hajnali negyig. Cserebe delutan haromkor ebredtem. Elmentem a Taipei 101-hez, felmentem, kuldtem kepeslapokat mendenfele. Amugy eleg felhos volt, igy nem volt tul izgalmas a kilatas. Sokkal viccesebb volt otszaz tatott szaju tajvanival sorbaallni.
Utana el akartam menni a legnagyobb ejszakai piacra kajalni, de rossz iranyba szalltam a buszra, igy elbuszoztam a varos szelere az allatkerthez, ami mar reg zarva volt addigra.
Akkor itt meg is allnek a tajvani tomegkozlekedesrol irni.
Jobban mukodik mint barhol ahol eddig megfordultam. Illetve pont ugy mukodik mint pl. London. Kartya, feltoltod, kapuk, lehuzod, leutazod. Csak sokkal olcsobb. Persze a varos meretebol adodoan nem is kell egy orat metrozni a belvarosig.
Viszont olyan szinten tiszta, hogy az elkepeszto. Csillog a padlo a metron. Komolyan. Semmi kosz. Enni, inni, ragogumizni tilos a metro teruleten.
Aranyos kis savok vannak felragasztva a metromegallokban, ahol az ajtok lesznek, es ott kell sorbaallni, hogy ne legyen kavarodas. Persze ott is allnak sorba az emberek. Tokeletesen mukodik. A metrok harom-negypercenkent jarnak, es amikor nagyon tomott, akkor sem katasztrofalis a helyzet. A buszok szamozasa eleg egyertelmu. szin+szam. A szin jeloli, hogy melyik metrovonalnal van a vegallomasa. A busz elejen pedig kinaiul es angolul is kiirjak, hogy honnan-hova megy a busz. Ha barmikor elteved az ember, keres egy buszmegallot, es felul az elso neki megfelelo buszra. Es ugye egybol tudja, hogy melyik a megfelelo. Amit en rontottam el, hogy esz nelkul felszalltam egyre, es nem a jo iranyba. A dugoban beallt a zebrara elotem, amikor fogalom nelkul setalgattam este. Fel is ugrottam ra, amikor lattam hogy piros, es az allatkert az egyik vegallomasa. Az ejszakai piac meg, ahova menni akartam, az meg a piros vonalon van. Amit nem figyeltem, hogy az allatkert felol jott, hanem oda ment.
Az ejszakai piac tenyleg eleg mokas volt, de mar ehesebb voltam mint kivancsi, viszont sehol nem talaltam olyan dolgot, ami vagy ne lett volna budos, vagy ne lettek volna csapjai vagy olloi. Es en valami negylabut akartam enni. Atmentem az ejszakai kajapiacra, mert az is van am. Taipei nem alszik. Ott is bolyongtam egy fel orat, aztan vettem valamit egy pultnal, ahol hatalmas sult kolbaszok, meg husok voltak nyarson. Vettem egy nyarsat, meg par vekony szalonnacsikba tekert ujhagymat. Utolag jottem ra, hogy a nyarson valoszinuleg csirkeszivek voltak. Teljesen finom volt. A hagyma kicsit sok volt ures gyomorra. Atmentem egy masik pulthoz, ahol leul az ember, ker valamit, es a pult masik felen megsutik, mert a pult is egy nagy tuzhely. Ott marhahust ettem rizzsel. Aztan talaltam valami gyumolcspultot, es vettem egy korso friss papajalevet, ami nagyon finom volt. Igy osszesen, a harom kajaert es az italert fizettem valamivel kevesebbet mint ketszaz dollar. Az kevesebb mint ot euro, vagy ezerotszaz forint. Elegedett vagyok az utcai kajalasokkal. Mar csak ra kell szoknom a tintahalra, meg a rakokra, meg a disznogyomorra, majra, agyra, es akkor nyugodtabban rendelek barhol. Egyelore meg konnyebben vagyok ehes mint kiserletezo.
Hazafele a 7-11-ben vettem egy sort, Taiwan beer. Teljesen logikatlanul hat decis. Nem felliteres, nem nullaharmincharmas, nem pintes. Hat decis. Viszont olcso volt, es nem is rossz. Semmi panasz. Holnap megint nekiesek a varosnak.
 |
| Ha latod az alpinistat integess neki, fenykepezd le! |
Akkor itt meg is allnek a tajvani tomegkozlekedesrol irni.
Jobban mukodik mint barhol ahol eddig megfordultam. Illetve pont ugy mukodik mint pl. London. Kartya, feltoltod, kapuk, lehuzod, leutazod. Csak sokkal olcsobb. Persze a varos meretebol adodoan nem is kell egy orat metrozni a belvarosig.
Viszont olyan szinten tiszta, hogy az elkepeszto. Csillog a padlo a metron. Komolyan. Semmi kosz. Enni, inni, ragogumizni tilos a metro teruleten.
Aranyos kis savok vannak felragasztva a metromegallokban, ahol az ajtok lesznek, es ott kell sorbaallni, hogy ne legyen kavarodas. Persze ott is allnak sorba az emberek. Tokeletesen mukodik. A metrok harom-negypercenkent jarnak, es amikor nagyon tomott, akkor sem katasztrofalis a helyzet. A buszok szamozasa eleg egyertelmu. szin+szam. A szin jeloli, hogy melyik metrovonalnal van a vegallomasa. A busz elejen pedig kinaiul es angolul is kiirjak, hogy honnan-hova megy a busz. Ha barmikor elteved az ember, keres egy buszmegallot, es felul az elso neki megfelelo buszra. Es ugye egybol tudja, hogy melyik a megfelelo. Amit en rontottam el, hogy esz nelkul felszalltam egyre, es nem a jo iranyba. A dugoban beallt a zebrara elotem, amikor fogalom nelkul setalgattam este. Fel is ugrottam ra, amikor lattam hogy piros, es az allatkert az egyik vegallomasa. Az ejszakai piac meg, ahova menni akartam, az meg a piros vonalon van. Amit nem figyeltem, hogy az allatkert felol jott, hanem oda ment.
 |
| Itt szalltam fel a buszra az allatkert fele. |
Hazafele a 7-11-ben vettem egy sort, Taiwan beer. Teljesen logikatlanul hat decis. Nem felliteres, nem nullaharmincharmas, nem pintes. Hat decis. Viszont olcso volt, es nem is rossz. Semmi panasz. Holnap megint nekiesek a varosnak.
2011. november 13., vasárnap
Tajvan, vulkan, ujabb kalandok
Taipei egy medenceben fekszik, hegyek veszik korul. Az egyik nemzeti park is ezeken a hegyeken van, ide mentunk ma. Eddig is vilagos volt, hogy a szubtropusi klima kedvez a novenyzetnek, de ma konkretan dzsungelben turaztunk a hegyen. A buszrol mar latszott, hogy a hegyeken ott a felho, aztan amikor elertuk, mar nyilvanvalo volt, hogy a varost nem fogjuk latni fontrol. A szerpentinen buszozni remek elmeny volt. Egyik oldalon suru esoerdo, a masikon pedig tejfeher semmi. A parkban eloszor megneztunk egy titkos vizesest, ami ki volt tablazva, es mar messzirol lehetett hallani, de olyan mohas, nedves lepcso vezetett oda, hogy nem voltam biztos benne, hogy nem torom ki a labamat.
 |
| A titkos vizeseshez vezeto para lepcso. |
A parkban rettento sok osvenyt talaltam ami csak ugy siman elindult a teljesen vad esoerdobe, hasonloan kecsegteto lepcsokkel. Maszkaltunk tovabb az erdoben, kiertunk egy buszparkoloba. Valahogy a parkban is megbocsajtottam a betonkorlatokat, es mindenfele mesterseges dolgot, mert nagyon latszik, hogy az esoerdo, amig ki nem irtjak, barmit elnyel. A beton is teljesen zold es puha volt.
 |
| A korlat beton, de nem zavaroan beton. |
A parkoloban egy arustol vettunk fott edeskrumplit, ami kivulrol krumpli, belulrol lila, es edes. Viszont megfogja az ember kezet ha nem vigyaz. Tajvant a lepkek paradicsomanak is hivjak, es tenyleg: amig leultunk pihenni ot percre valahol az erdoben (egy betonpagodaban, aminek a tetejet mar visszvette az erdo) lattam is vagy negy akkora lepket, mint kb. a tenyerem.
 |
| Penny a vizesessel. |
Aztan jott a vulkan-tura.
Atbuszoztunk egy masik hegyhez, egy olyan uton, mint egy hullamvasut. De tenyleg sulyosan kanyargott. Fel-le is. Mire felertunk, olyan suru kod volt, hogy alig lehetett latni, es minden vizes lett par perc alatt. Azert nekialltunk hegyet maszni egy meg szabalytalanabb lepcson, ami meg vizesebb volt. Valamiert a vulkan ezen oldalan csak valami nadszeru noveny telepedett meg, es ez a meredek lepcsovel, es a folyamatosan aramlo felhovel elkepesztoen szurrealis elmenyt adott. Mintha egy negyvenot fokban dontott nadasban horrorfilmet forgatnanak, es olyan szag volt mint a gyogyfurdoben.
 |
| Horror! |
 |
| Kemeny lepcso, es kenes vulkani valamik. |
 |
| Idojarasgep Heidyvel es Pennyvel. 99% |
Visszafele a buszmegalloban a masodik lanytol Heidy-tol kaptunk "Viselkedj rendesen!" nevu cuccot, ami ranezesre olyan mint a puki, vagy pufi, a puffasztott kukorica, csak ez kokuszbol van, es edes. Nagyon rakaptam, megertem, hogy ezzel fegyelmezik a gyerekeket.
A buszozas visszafele eleg mokas volt, mert a sofor nagyon tolta neki, az ut pedig nem lett simabb par ora alatt, viszont kod volt, es minden vizes. Eleg mokas volt ket meter terelovonalbol talagatni hogy merre fog kanyarodni, illetve mikor megyunk fel, es mikor fogunk le. Ket kezzel kapaszkodtam, es tamaszkodtam. Penny leult, mert faradt volt, es siman vegigaludta az utat. En meg vegigvihogtam emiatt. A leszallasjelzo viszont nem pittyeg, csilingel, vagy bemondja, hogy bus will stop, vagy ez kinaiul, hanem eljatszik egy buta tizmasodperces dallamot. Amikor ezt egy turistalany meghallotta, olyan hangosan felrohogott, hogy meg az apatikus kinaiak is felkaptak a fejuket.
 |
| Belvaros, fenyek. |
Este aztan a hazauton megalltunk a belvarosban kajalni, es kiprobaltam a legmenobb innivalot amit csak kapni lehet, a bubisteat. Inkabb pearl-tea-nek forditjak, es fogalmam sem volt mi lehet. De mar tapasztalatbol cukor nelkul kertem. Nos, a bubistea eleg furcsa talamany, lehet hogy ezt megis cukorral kellett volna kernem. Az alapja tea, amit kersz, en zoldet kertem. Felontik tejjel, ezzel sem volt gond. Raknak bele gyongyoket. Na ez mar erdekesebb volt. Borsonyi fekete zselegolyokkal toltik fel a poharat. Teljesen izetlenek. Adnak hozza jo vastag szivoszalat, hogy az elmeny tokeletes legyen. Amikor megszivod a csovet, a tea mellett egy par gusztustalan allagu dolog is megerkezik a szadba, amit szet kell ragni. Igy a tea lassabban fogy, es nekem a kedvem is elment az egesztol a vegere. Legkozelebb siman kerek egy korso teat tejjel, es kesz. Cukor nelkul. A sult, fuszeres csirkedarabok viszont nagyon finomak voltak, es a disznohusos kaposztas tesztakockak is. A nagy adag csirke volt szaz dollar, a kockak pedig negyven. Ez a varos egyik legforgalmasabb, meno negyedeben.
Ja igen! A hegyen az egyik utcai arustol vettunk megint disznoversutit, ami most meg volt tuningolva, mert ez is palcikan volt, mint a fagyi, es beleforgattak mogyoroba/mogyoroszoszba. Legjobb.
Es a legeslegjobb, hogy a vulkanturatol a belvarosig osszesen kb. egy ora buszozas. Taipei nagyon kiraly hely.
Kezdek megijedni, hogy mi lesz a vege, mert ha az utazas soran vegig igy fogom erezni magam, mint az elmult napokban, akkor nagyon nehez lesz abbahagyni. Legalabbis el nem tudom kepzelni, hogy egy irodaban uljek ahelyett, hogy mondjuk valami iszamos lepcson csuszkaljak csuromvizesen, vigyorogva.
2011. november 12., szombat
Tajvan, masodik nap
Ma elmentunk Pennyvel az evfolyamtalalkozojara, az egyetemere. Osszefutottunk par volt evfolyamtarsaval, ettunk egyet egy utcai etteremben, aztan ok elmentek evfolyamtalalkozni, engem pedig szabadon engedtek. Az etteremben a fonok, aki megismerte a lanyokat harom ev utan, megorult a kulfoldinek, es hozott valami nagyon tajvani specialitast. Kicsit feltem, de nem volt rossz. Valami vajszeru, halizu dolog, meg valami sotetzold, tojasforma kocsonya megszorva valami fureszporszeru dologgal. Miutan megettuk, elmondtak, hogy ez volt a szaznapos tojas. Kacsatojas. Nem volt rossz, de nem szivesen laknek jol vele. Az egyetem egy nagyon szepen karbantartott egesz izleses parkkal van korulveve. Egeszen biztosan sokkal szebb mint barmi a gyori egyetem korul.
Taipei egy nagyon surun lakott varos, a negyedik legsurubb Azsiaban. Az emberek mindig mennek valahova, es rengeteg a bolt, utcai arus, utcai kajalda. Ez nagyon sok izgalmas, es otletes dolgot termel ki.
Vannak meglepo dolgok. Lattam egy toloszekes arcot, akinek KARMA markaju tolokocsija volt. Nem volt kepem nekiallni fenykepezni, de tenyleg igy volt. Az angry birds nagyon-nagyon meno most itt, mindenhol angry birds plussallatokat, angry birds lufikat, gyerekruhakat lehet kapni. A meno betutipus az angry birds-bol ismeros. A jobb ettermek is siman kirakjak a csalogato lapot, es raknak ra egy merges madarat a hatas kedvert. Erdekes, hogy a tajvaniak, nagyon nem akarnak lebarnulni. A reklamokban is hofeher azsiai nok vannak. A lanyok nekem ezt azzal magyaraztak, hogy akkor ugy neznenek ki mint a thaifoldiek, akik meg a bogarakat is megeszik. Ezert a nok kepesek jo idoben is esernyovel maszkalni. Sot a boltok szaz szazalekik UV-szoros esernyoket arulnak. Legalabbis az elelmesebb. A rovarevest mint rettenetes szokast nem vettem annyira komolyan, majd megkostolom azt is. Itt meg szep, formara lapitott, grillezett, tintahalakat lehet kapni, hurkapalcikan. Hogy szepen formara suljon, a racson, a megfelelo sutesi allapotban meg kell vagdosni olloval. A csapjai szepen szetallnak. A lanyok is nagyon szeretik. En nem probaltam ki. Annyira azert nem voltam kivancsi.
A legmenobb reklamstrategia itt a direkt megkereses. Odajonnek hozzad az utcan, es a kezedbe probalnak nyomni valami szorolapot, es mondjak a betanult szoveget. Akkor is, ha egyertelmuen nem tudod mit beszelnek. Ennek az eggyel sulyosabb formaja, amikor az ugyis keznel levo robogo akkumulatorarol taplaljak a megafont, amivel egy par masodperces meggyozo szoveget vettek fel, es azt uvolti vegtelenitve. Olcsobb, es legalabb olyan hatasos. A megafont altalaban nejlonszatyorba rejtik az eso elol, ettol meg izgalmasabb lesz a hangja.
Taipeiben, a szemetet nem az utcan kontenerekben gyujtik, hanem naponta jar a kukasauto, es viszi az aznapi adagot. A lakok onnan tudjak, hogy eljott az ido, hogy a kukasautok a Fur Elise-t jatsszak borzaszto hangosan a haz elott. Pont ugyanaz az aramkor felelos erte, mint ami otthon a kaputelefonokert. Remiszto.
Este a vacsorat egy utcai etteremben ettuk. Igazi tavolkelet-erzesem volt megint. Neonfeny, rozsdamentes acelasztalok, kint a sotet utca amin szazszamra robognak a robogok. A menu a falon negy dolgot sorolt fel, ezek nagyon olcsok voltak, es amit kertunk az nagyon finom is. Ettunk disznoversutit, meg tesztalevest. A disznoversuti gyakorlatilag sult ver, szep kockakra vagva. Adtak hozza friss gyombert, ami remek dolog kis mennyisegben.
Ja igen! Ha Tajvanon teat vesz az ember, akkor meg az is negyed cukorral kerje, aki edesen szereti. En uresen szoktam inni, es nem tudtam, hogy itt a cukrot NEM kerni kell. Olyan edes teat kaptam, hogy egesz delutan nem voltam ehes.
A mosodaban pedig a hasznalati utasitason kulon fel volt tuntetve, hogy cipot, magassarkut, kutyat, macskat, nyulat tilos mosni. Viszont szaz dollarbol kimostam az osszes ruhamat egy ora alatt.
Ha holnap szep ido lesz, megyunk hegyre turazni.
 |
| Egyetem |
Taipei egy nagyon surun lakott varos, a negyedik legsurubb Azsiaban. Az emberek mindig mennek valahova, es rengeteg a bolt, utcai arus, utcai kajalda. Ez nagyon sok izgalmas, es otletes dolgot termel ki.
Vannak meglepo dolgok. Lattam egy toloszekes arcot, akinek KARMA markaju tolokocsija volt. Nem volt kepem nekiallni fenykepezni, de tenyleg igy volt. Az angry birds nagyon-nagyon meno most itt, mindenhol angry birds plussallatokat, angry birds lufikat, gyerekruhakat lehet kapni. A meno betutipus az angry birds-bol ismeros. A jobb ettermek is siman kirakjak a csalogato lapot, es raknak ra egy merges madarat a hatas kedvert. Erdekes, hogy a tajvaniak, nagyon nem akarnak lebarnulni. A reklamokban is hofeher azsiai nok vannak. A lanyok nekem ezt azzal magyaraztak, hogy akkor ugy neznenek ki mint a thaifoldiek, akik meg a bogarakat is megeszik. Ezert a nok kepesek jo idoben is esernyovel maszkalni. Sot a boltok szaz szazalekik UV-szoros esernyoket arulnak. Legalabbis az elelmesebb. A rovarevest mint rettenetes szokast nem vettem annyira komolyan, majd megkostolom azt is. Itt meg szep, formara lapitott, grillezett, tintahalakat lehet kapni, hurkapalcikan. Hogy szepen formara suljon, a racson, a megfelelo sutesi allapotban meg kell vagdosni olloval. A csapjai szepen szetallnak. A lanyok is nagyon szeretik. En nem probaltam ki. Annyira azert nem voltam kivancsi.
A legmenobb reklamstrategia itt a direkt megkereses. Odajonnek hozzad az utcan, es a kezedbe probalnak nyomni valami szorolapot, es mondjak a betanult szoveget. Akkor is, ha egyertelmuen nem tudod mit beszelnek. Ennek az eggyel sulyosabb formaja, amikor az ugyis keznel levo robogo akkumulatorarol taplaljak a megafont, amivel egy par masodperces meggyozo szoveget vettek fel, es azt uvolti vegtelenitve. Olcsobb, es legalabb olyan hatasos. A megafont altalaban nejlonszatyorba rejtik az eso elol, ettol meg izgalmasabb lesz a hangja.
Taipeiben, a szemetet nem az utcan kontenerekben gyujtik, hanem naponta jar a kukasauto, es viszi az aznapi adagot. A lakok onnan tudjak, hogy eljott az ido, hogy a kukasautok a Fur Elise-t jatsszak borzaszto hangosan a haz elott. Pont ugyanaz az aramkor felelos erte, mint ami otthon a kaputelefonokert. Remiszto.
 |
| Ez egy nagyon szeles, szinte neptelen bevasarloutca |
Ja igen! Ha Tajvanon teat vesz az ember, akkor meg az is negyed cukorral kerje, aki edesen szereti. En uresen szoktam inni, es nem tudtam, hogy itt a cukrot NEM kerni kell. Olyan edes teat kaptam, hogy egesz delutan nem voltam ehes.
A mosodaban pedig a hasznalati utasitason kulon fel volt tuntetve, hogy cipot, magassarkut, kutyat, macskat, nyulat tilos mosni. Viszont szaz dollarbol kimostam az osszes ruhamat egy ora alatt.
 |
| Meg negyven fokon sem |
2011. november 11., péntek
Tajvan elso benyomas
megjottem Tajvanra. az uton a londoni 111es busz volt a legsulyosabb. masfel ora acsorgas a teletomott buszon. a repulout furcsa nyomot hagyott, mert este kilenckor indultam, repultem majdnem tizenharom orat, es fel het korul szalltam le. kozben konkretan egy nap eltelt. lattam napfelkeltet, es naplementet is. furcsa, mert a reggelit delutan adtak a gepen. mondjuk az alvassal nem lesz gond, mert a gepen nem nagyon ment. szoval a jetlag eddig csak az reggeli furcsa idejeben jelentkezett. Tajvanon a vizumot a hataratkelonel kiallitottak barmi gond nelkul kilencven napra. itt minden automata elmeseli, hogy mire valo, csak sajnos kinaiul. de legalabb valami angol verziot is kiirnak. az pedig a klassszik engrish bunti. nem feltetlenul segit. de nem is veszelyes, csak fura.
amikor kiertem a repterrol, nagyon komoly blade runner flashem volt, es meg mindig nem mult el. ejszaka, szakado eso, neonfeny, villogo szines kinai reklamok mindenen. nagyon elvezem. a buszut itt is vagy masfel ora volt, amit az tett furabba, hogy Taipei terkepe gyakorlatilag egy negyzetracs, es nekem minden egyforma volt. mintha a busz korbe korbe jart volna. nehol tobb fogorvos volt, nehol tobb bank.
a vendeglatom Penny szuperaranyos, es szupersegitokesz. metroberlettel, e programokkal vart, megetetett-itatott, kaptam sajat szobat, szamitogepet, tiszta ruhat, szoval jobb nem nagyon lehetne. csak a rettenet kemeny agyat kell ujra megszoknom. mintha egy deszkan aludnek.
ugy nez ki egy hetig most esni fog, ugyhogy mar csak a nappalokat kell ataludnom, es marad a blade runner feeling is. :)
amikor kiertem a repterrol, nagyon komoly blade runner flashem volt, es meg mindig nem mult el. ejszaka, szakado eso, neonfeny, villogo szines kinai reklamok mindenen. nagyon elvezem. a buszut itt is vagy masfel ora volt, amit az tett furabba, hogy Taipei terkepe gyakorlatilag egy negyzetracs, es nekem minden egyforma volt. mintha a busz korbe korbe jart volna. nehol tobb fogorvos volt, nehol tobb bank.
a vendeglatom Penny szuperaranyos, es szupersegitokesz. metroberlettel, e programokkal vart, megetetett-itatott, kaptam sajat szobat, szamitogepet, tiszta ruhat, szoval jobb nem nagyon lehetne. csak a rettenet kemeny agyat kell ujra megszoknom. mintha egy deszkan aludnek.
ugy nez ki egy hetig most esni fog, ugyhogy mar csak a nappalokat kell ataludnom, es marad a blade runner feeling is. :)
2011. november 9., szerda
London
Megpróbálom kicsit összefoglalni Londont, mert eddig még turista időbeosztással, munka, nélkül sem volt időm megállni, és végiggondolni az életemet. Mondjuk ez is jellemző a londoni életre. Annyi minden van, történik, kecsegtet, hogy hű, meg hú. Élet! Elszoktam tőle. Nagyon jó hely. Ugye úgy döntöttem hogy ide jövök majd vissza, és itt próbálok meg majd dolgozni. Mert itt mennek a dolgok. Annyira lehet itt élni, és annyira egyértelmúen jó, hogy elképesztő. Itt tényleg azt csinálsz amit akarsz. És akármilyen is vagy, itt megtalál(hat)od a szubkultúrádat. Tényleg a világ egyik közepe. Ma egy kosztümös nő ült le velem szemben a metrón hazafele, és egy fekete vibram fivefingers volt rajta. Nem tudtam nem vigyorogni végig. Ez egy jó hely.
Ja! és sehol nem dohányoznak! (jó, a nyílt utcán néha, de tényleg ritkán.)
Annyira tarka az egész város, hogy hihetetlen. A multikulti, vagy tolerancia, vagy akármi is, itt annyira működik, ahogy én még nem láttam. Nem tudom mivel lehetne még jobb. A legtradícionálisabbnak tűnő öreg angol pubban egy ébenfekete csaj szolgál ki, és mindenhol öltönyös *bármilyen színű* emberek mennek valahova. Plakátokon reklámozzák a legjobb bollywoodi tévécsatornát. Tényleg annyira természetes, hogy szines a nép, hogy az állad leesik. A city kellős közepén indiainak látszó arc vezeti a RR-ot. És nem mert sofőr. Vagy ötvenéves ősz pasi elképesztően elegáns ruhában, nagyon menő szembelógó hajjal lép le a metróról. Teljesen természetesen. Szóval a mindennapi élet itt olyan mint amiről szerintem annyian álmodoznak Magyarországon. Vagyis inkább London a példakép.
Na! Mégis egész jól összefoglaltam a várost. Ja, és voltunk egy csomó múzeumban is. Mind ingyenes volt, és tök jó. A History Museumban ki van állítva A Technics Lemezjátszó, a wheels of steel. Onnan látni az Apollo 11 kapszulát is, és a első sugárhajtású autót. És egy eredeti V2 rakétát is. (bár a hegye a töve mellett van, mert nem fért el a plafontól, akkora.)
Ilyen London. Folyamatosan.
2011. november 6., vasárnap
kindle
ha ez sikerul, es kikerul, akkor mukodik a rendszer. az uj amazon
kindlerol irom ezt, egy londoni hevrol. ingyen net a vilagon kb
mindenhol.
kindlerol irom ezt, egy londoni hevrol. ingyen net a vilagon kb
mindenhol.
ugyanitt laptop elado.
2011. október 29., szombat
Hátizsák 2.
A pakolást megkönnyítette, ill. megváltoztatta ez a fantasztikus, hátizsákos utazásról szóló oldal. Engem meggyőzött, hogy kevesebb dolgot pakoljak el. Mondjuk azon, hogy két póló elég lehet négy hónapra, először kicsit megilletődtem, de a leírás meggyőzött. Majd mosok gyakrabban. Vagy ha annyira kell, veszek néhányat, olcsóbban mint Európában bárhol. Azzal tisztában vagyok, hogy egy filléres póló is drágább, mint a már meglévőket magammal vinni, de olcsóbb, mint kifizetni a büntetést valami repülőtéren, a teljesen véletlenszerűen megállapított súlyhatárt épp átlépő csomag miatt. És addig is, könnyebb cipelni.
A tanácsokon felbuzdulva, jól meg is ritkítottam a pakolnivalókat. Egy 60-70 literes hátizsáknál egy pulóver és négy póló is sokat számít.
Még mindig nem jutottam végleges döntésre a laptopommal kapcsolatban. Nagy, nehéz, és nem arra tervezték, hogy utazgasson vele a ember. Eladni már nem tudom indulás előtt, magammal vinni pedig egyre kevésbé tűnik jó ötletnek. Lehet, hogy lerakom valakinél, és laptop nélkül utazom. Majd ritkábban levelezek, írok blogot.
"Lay everything out that you really want to take, halve it and take twice as much money.
Unfortunately the best time to pack for a trip is straight after the lessons learnt on a previous one."Unfortunately the best time to pack for a trip is straight after the lessons learnt on a previous one."
kb. Pakold ki a nélkülözhetetlennek tartott dolgaidat, hagyd otthon a felét, és vigyél kétszer annyi pénzt.
Sajnos az emberek akkor pakolnak a legjobban, amikor épp hazaértek egy fölösleges dolgokkal megtömött hátizsákkal végigszopott út után.
A tanácsokon felbuzdulva, jól meg is ritkítottam a pakolnivalókat. Egy 60-70 literes hátizsáknál egy pulóver és négy póló is sokat számít.
Még mindig nem jutottam végleges döntésre a laptopommal kapcsolatban. Nagy, nehéz, és nem arra tervezték, hogy utazgasson vele a ember. Eladni már nem tudom indulás előtt, magammal vinni pedig egyre kevésbé tűnik jó ötletnek. Lehet, hogy lerakom valakinél, és laptop nélkül utazom. Majd ritkábban levelezek, írok blogot.
2011. október 14., péntek
Hátizsák
Tegnap kipróbáltam, hogy mennyire férek el a hátizsákomban. Nagy tétje nem volt, mert ide is azzal jöttem, és kevesebb/kissebb dolgokkal akarok utazni majd.
A jó hír: belefér az összes dolgom.
A rossz hír: púposra pakolva, mint a fenti képen.
A jó hír: csak beledobáltam a dolgaimat, ha hajtogatok, simán elférek majd.
A rossz hír: hálózsák és polifoam/derékalj és esetleg sátor még így sem fog elférni. (ha mégis akarnék/kellene)
A mindennapos hajtogatás pedig egyáltalán nem rossz hír. Aki ismer, tudja, hogy állandóan próbálok a felesleges tárgyaktól megszabadulni, és csak a szükségeseket megtartani. Ezért nem is zavar, hogy egy hátizsáknyi cuccal fogok élni, inkább még jobban várom az indulást.
2011. október 7., péntek
Négy hónap Hollandiában.
Az oltások fájtak pár napig. Aznap fostam is tőle, pár napig pedig fájt a kezem, amikor mozgattam. Már elmúlt. Jobb mint tífuszt kapni, gondolom.
Kevesebb mint egy hónap múlva már úton leszek. Először London és Robi. London városként most nem is érdekel annyira, mert csak egy megálló a sokkal izgalmasabb dolgok felé. Korábban lett volna izgulás, pakolás, mi lesz, érdekességek, húholalszom, izgalom izgalom hátán. Persze tök jó lesz, tudom. De most inkább csak azon gondolkozom, hogy hol tudom a tervezett cuccokat a leggyorsabban, a legolcsóbban megszerezni. Megyek a Decathlonba 'szkész.
Szelektálni akartam a dolgaimat, hogy mit viszek magammal, és mit nem. Aztán egy farmert, meg pár papírt raktam ki, hogy marad/kuka. Egész ügyesen pakoltam.
Rendeltem névreszóló dögcédulát. Ha iratok nélkül húznak ki valahol valami vízből, vagy csak simán nem tudok magamról, akkor is legyenek rólam infók. És nagyon vagány is! Folyamatosan a nyakamban lesz, talán csak alváshoz fogom levenni. El is kezdtem szoktatni magam hozzá, egyelőre elég furcsa, mert kitépkedi a mellszőreimet és a pihéket a tarkómról, így a legváratlanabb pillanatokban kezdek el grimaszolni, és a pólómmal matatni. Vagy elfogynak a szőreim nyakláncformán, vagy megszokom.
A kényelmes túléléshez szükséges dolgokat nézegetve, a hálózsák+derékalj+sátor kombináción gondolkoztam még, de nem hiszem hogy túl nagy szükségem lenne rá. Inkább a LP-re hallgatva veszek majd helyben egy sarongot(google translate: maláji szoknya. kösz.) És azon fekszem majd a túl mocskos helyeken.
Kaptam sárga csekket Hollandiában! Az holland egészségbiztosító valamiért nem tudta a számlámról a díjamat levonni, ezért küldtek egy csekket. Mehetek postára.
Ó igen, és a világkörüli Kevert-Körte párbajban újabb csapást mértem Robira, bár igaz, hogy ezt a menetet egy madeirai körtével kezdte pár napja, de mostantól keményebb leszek. Mégis csak szigeteken leszek. Azoknak pedig van végtelenül hosszú partjuk.
Kevesebb mint egy hónap múlva már úton leszek. Először London és Robi. London városként most nem is érdekel annyira, mert csak egy megálló a sokkal izgalmasabb dolgok felé. Korábban lett volna izgulás, pakolás, mi lesz, érdekességek, húholalszom, izgalom izgalom hátán. Persze tök jó lesz, tudom. De most inkább csak azon gondolkozom, hogy hol tudom a tervezett cuccokat a leggyorsabban, a legolcsóbban megszerezni. Megyek a Decathlonba 'szkész.
Szelektálni akartam a dolgaimat, hogy mit viszek magammal, és mit nem. Aztán egy farmert, meg pár papírt raktam ki, hogy marad/kuka. Egész ügyesen pakoltam.
Rendeltem névreszóló dögcédulát. Ha iratok nélkül húznak ki valahol valami vízből, vagy csak simán nem tudok magamról, akkor is legyenek rólam infók. És nagyon vagány is! Folyamatosan a nyakamban lesz, talán csak alváshoz fogom levenni. El is kezdtem szoktatni magam hozzá, egyelőre elég furcsa, mert kitépkedi a mellszőreimet és a pihéket a tarkómról, így a legváratlanabb pillanatokban kezdek el grimaszolni, és a pólómmal matatni. Vagy elfogynak a szőreim nyakláncformán, vagy megszokom.
A kényelmes túléléshez szükséges dolgokat nézegetve, a hálózsák+derékalj+sátor kombináción gondolkoztam még, de nem hiszem hogy túl nagy szükségem lenne rá. Inkább a LP-re hallgatva veszek majd helyben egy sarongot(google translate: maláji szoknya. kösz.) És azon fekszem majd a túl mocskos helyeken.
Kaptam sárga csekket Hollandiában! Az holland egészségbiztosító valamiért nem tudta a számlámról a díjamat levonni, ezért küldtek egy csekket. Mehetek postára.
Ó igen, és a világkörüli Kevert-Körte párbajban újabb csapást mértem Robira, bár igaz, hogy ezt a menetet egy madeirai körtével kezdte pár napja, de mostantól keményebb leszek. Mégis csak szigeteken leszek. Azoknak pedig van végtelenül hosszú partjuk.
2011. szeptember 30., péntek
egészség
Malária, dengue láz. Ezekről tudtam, hogy lesznek amerre megyek. Van még egy halom halálosabbnál gyógyíthatatlanabb betegség is, amik ellen legjobb esetben valamennyire védekezni lehet.
Elolvastam a LP erről szóló fejezetét, a kk-s egészség bejegyzéseket, aztán bejelentkeztem orvoshoz, hogy megbeszéljem vele, mire készülök.
A rendelőben elmondtam neki, hogy merre készülök, mennyi időre, és hogy nem csak nagyvárosokban fogok lakni. Azt mondta: hümm, majd 10 perc kattogtatás, és pár egyszerű kérdés után adott egy papírt amin az oltások, és a maláriagyógyszer neve volt(Lariam). Elmondta, melyik miért, mi ellen, és megkérdzete, hogy megrendelje-e ezeket, vagy szeretném máshol megvenni/beadatni őket. Megrendelte, és megegyeztünk, hogy négy nap múlva mehetek. Mentem, megkaptam a három oltásomat(DTP, Hepatitis A, Typherix). Aztán megkértem a dokit, hogy fussa át velemi a LP által ajánlott gyógyszerek listáját. Átnéztük, bólogatott, megbeszéltünk egy-két elemet, majd a végén mondta, hogy a három-négy tételt amit receptre adnak, azokat már be is gépelte, és az asszisztensénél kint átvehetem őket a maláriagyógyszerrel együtt.
Kint az asszisztens odaadta a számlát a három oltásról és a maláriagyógyszerről. Kártyával nem lehet fizetni, viszont ott a rendelő mögött egy ATM(kis sziget, ugye). Kérdeztem, hogy amit a doki írt nekem gyógyszereket, azokat is megvehetem-e, erre mondta, hogy mire visszaérek az automatától, addigra előkészíti őket. De akkor azért megint menjek vissza pénzért? És nem, azok ingyen vannak, mert a doki felírta őket. Furcsa, de nem vitatkozom. Van már gyógyszerem fosásra, allergiás reakciókra és egy erős antibiotikum ha mondjuk nem múlik a fosás.
Lesz még felkészülés bőven, szúnyogháló, DEET-szúnyogriasztó, fájdalomcsillapító, mindenféle apróságok mint lázmérő, sebtapasz, egyebek. Majd ha teljes lesz a lista, összeírom.
2011. szeptember 26., hétfő
Gumipók, duct tape, WD-40
Összedrótoztam a blogot, a tumblr-emet, és a facebook-ot. Ezt pedig egy emailből posztolom. (próbálom)
Ha ez megjelenik mindenhol, akkor jól csináltam.
Készítek majd egy vészhelyzeti kártyát, amin az adataim, a biztosítóm elérhetősége, stb. vannak rajta sok nyelven. Azon szerepelni fog az emailcím is amivel egyenesen postolni lehet a blogra, azzal megjegyzéssel, hogy írják meg erre a címre, hogy mi-hol történt velem. Így még a baleseteimről is értesülhet mindenki. Bár remélem a blogot csak én fogom írni. :) És remélem működik ez az összedrótozás is.
2011. szeptember 25., vasárnap
Biztosítás
Kötöttem biztosítást az útra. A http://www.worldwideinsure.com/ oldalon. Meglepő, hogy szinte a főoldalról elérhető opció volt, hogy kb.: EU-s állampolgár vagyok az EU-ban, de nem otthon vagyok, és világgá megyek.
A számítógép által generált kötvényösszefoglaló:
You have purchased 4 months Worldwide under a Super Long Stay Abroad Policy starting in Netherlands commencing 1st November 2011 and ending 29th February 2012 returning to your home in the UK/EU (that you originally left 3rd June 2011) .
Látszik, hogy nem ember fogalmazta, de egyértelműen leírja, amiről szól.
Megkötöttem. A legjobban reklámozott Worldnomads által ajánlott ár kb. harmadáért. Hurrá!
Téli sportokra nem kötöttem kiegészítést. Távol kell maradnom a sílécektől. Nem is lesz gond, ugye azért is indulok el, hogy elkerüljem a telet.
A számítógép által generált kötvényösszefoglaló:
You have purchased 4 months Worldwide under a Super Long Stay Abroad Policy starting in Netherlands commencing 1st November 2011 and ending 29th February 2012 returning to your home in the UK/EU (that you originally left 3rd June 2011) .
Látszik, hogy nem ember fogalmazta, de egyértelműen leírja, amiről szól.
Megkötöttem. A legjobban reklámozott Worldnomads által ajánlott ár kb. harmadáért. Hurrá!
Téli sportokra nem kötöttem kiegészítést. Távol kell maradnom a sílécektől. Nem is lesz gond, ugye azért is indulok el, hogy elkerüljem a telet.
2011. szeptember 22., csütörtök
A világ legmagasabb épületei
Ma rájöttem, hogy Taipei-ben fel tudok majd menni a Taipei 101-re. Aztán eszembe jutott, hogy Kuala Lumpurban, amíg a vízumomat intézik, a Petronas ikertoronyra is.(edit: na arra mégsem. Decemberig zárva tart.) Tavaly szeptemberben voltam a Burj Khalifán. Idén, év elején pedig az Eiffel tornyon.
Egészen meglepődtem magamon, hogy mennyi mindenre felmászom.
Viszont az látszik, hogy városi gyerek vagyok, mert azt nem tudom, hogy hegyen hol voltam a legmagasabban. A Gellért-hegyre már mentem fel gyalog, az biztos. Majd megpróbálom nyilvántartani ezt is.
Viszont az látszik, hogy városi gyerek vagyok, mert azt nem tudom, hogy hegyen hol voltam a legmagasabban. A Gellért-hegyre már mentem fel gyalog, az biztos. Majd megpróbálom nyilvántartani ezt is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)