2011. november 13., vasárnap

Tajvan, vulkan, ujabb kalandok


Taipei egy medenceben fekszik, hegyek veszik korul. Az egyik nemzeti park is ezeken a hegyeken van, ide mentunk ma. Eddig is vilagos volt, hogy a szubtropusi klima kedvez a novenyzetnek, de ma konkretan dzsungelben turaztunk a hegyen. A buszrol mar latszott, hogy a hegyeken ott a felho, aztan amikor elertuk, mar nyilvanvalo volt, hogy a varost nem fogjuk latni fontrol. A szerpentinen buszozni remek elmeny volt. Egyik oldalon suru esoerdo, a masikon pedig tejfeher semmi. A parkban eloszor megneztunk egy titkos vizesest, ami ki volt tablazva, es mar messzirol lehetett hallani, de olyan mohas, nedves lepcso vezetett oda, hogy nem voltam biztos benne, hogy nem torom ki a labamat.
A titkos vizeseshez vezeto para lepcso.
 A vizesesnel kezdett ismeros lenni a szag. Dagaly strandfurdo oltozo. Kenes cucc, a vulkan miatt. Folyamatos oragember-flashem volt.
A parkban rettento sok osvenyt talaltam ami csak ugy siman elindult a teljesen vad esoerdobe, hasonloan kecsegteto lepcsokkel. Maszkaltunk tovabb az erdoben, kiertunk egy buszparkoloba. Valahogy a parkban is megbocsajtottam a betonkorlatokat, es mindenfele mesterseges dolgot, mert nagyon latszik, hogy az esoerdo, amig ki nem irtjak, barmit elnyel. A beton is teljesen zold es puha volt.
A korlat beton, de nem zavaroan beton.

A parkoloban egy arustol vettunk fott edeskrumplit, ami kivulrol krumpli, belulrol lila, es edes. Viszont megfogja az ember kezet ha nem vigyaz. Tajvant a lepkek paradicsomanak is hivjak, es tenyleg: amig leultunk pihenni ot percre valahol az erdoben (egy betonpagodaban, aminek a tetejet mar visszvette az erdo) lattam is vagy negy akkora lepket, mint kb. a tenyerem.
Penny a vizesessel.

Aztan jott a vulkan-tura.
Atbuszoztunk egy masik hegyhez, egy olyan uton, mint egy hullamvasut. De tenyleg sulyosan kanyargott. Fel-le is. Mire felertunk, olyan suru kod volt, hogy alig lehetett latni, es minden vizes lett par perc alatt. Azert nekialltunk hegyet maszni egy meg szabalytalanabb lepcson, ami meg vizesebb volt. Valamiert a vulkan ezen oldalan csak valami nadszeru noveny telepedett meg, es ez a meredek lepcsovel, es a folyamatosan aramlo felhovel elkepesztoen szurrealis elmenyt adott. Mintha egy negyvenot fokban dontott nadasban horrorfilmet forgatnanak, es olyan szag volt mint a gyogyfurdoben.
Horror!
Volt egy pont ahol jott ki a hegybol a forro kenes gaz, ott lehetett kezet melegiteni, de inkabb mentunk tovabb.
Kemeny lepcso, es kenes vulkani valamik.
Aztan a vulkant a vegen nem is lattuk, csak hallottuk, mert olyan kod volt, hogy ot meterre nem lehetett ellatni.  Szorcsogott, meg bugyogott. Biztos jo felemetesen is nez ki.
Idojarasgep Heidyvel es Pennyvel. 99%

Visszafele a buszmegalloban a masodik lanytol Heidy-tol kaptunk "Viselkedj rendesen!" nevu cuccot, ami ranezesre olyan mint a puki, vagy pufi, a puffasztott kukorica, csak ez kokuszbol van, es edes. Nagyon rakaptam, megertem, hogy ezzel fegyelmezik a gyerekeket.
A buszozas visszafele eleg mokas volt, mert a sofor nagyon tolta neki, az ut pedig nem lett simabb par ora alatt, viszont kod volt, es minden vizes. Eleg mokas volt ket meter terelovonalbol talagatni hogy merre fog kanyarodni, illetve mikor megyunk fel, es mikor fogunk le. Ket kezzel kapaszkodtam, es tamaszkodtam. Penny leult, mert faradt volt, es siman vegigaludta az utat. En meg vegigvihogtam emiatt. A leszallasjelzo viszont nem pittyeg, csilingel, vagy bemondja, hogy bus will stop, vagy ez kinaiul, hanem eljatszik egy buta tizmasodperces dallamot. Amikor ezt egy turistalany meghallotta, olyan hangosan felrohogott, hogy meg az apatikus kinaiak is felkaptak a fejuket.
Belvaros, fenyek.

Este aztan a hazauton megalltunk a belvarosban kajalni, es kiprobaltam a legmenobb innivalot amit csak kapni lehet, a bubisteat. Inkabb pearl-tea-nek forditjak, es fogalmam sem volt mi lehet. De mar tapasztalatbol cukor nelkul kertem. Nos, a bubistea eleg furcsa talamany, lehet hogy ezt megis cukorral kellett volna kernem. Az alapja tea, amit kersz, en zoldet kertem. Felontik tejjel, ezzel sem volt gond. Raknak bele gyongyoket. Na ez mar erdekesebb volt. Borsonyi fekete zselegolyokkal toltik fel a poharat. Teljesen izetlenek. Adnak hozza jo vastag szivoszalat, hogy az elmeny tokeletes legyen. Amikor megszivod a csovet, a tea mellett egy par gusztustalan allagu dolog is megerkezik a szadba, amit szet kell ragni. Igy a tea lassabban fogy, es nekem a kedvem is elment az egesztol a vegere. Legkozelebb siman kerek egy korso teat tejjel, es kesz. Cukor nelkul. A sult, fuszeres csirkedarabok viszont nagyon finomak voltak, es a disznohusos kaposztas tesztakockak is. A nagy adag csirke volt szaz dollar, a kockak pedig negyven. Ez a varos egyik legforgalmasabb, meno negyedeben.
Ja igen! A hegyen az egyik utcai arustol vettunk megint disznoversutit, ami most meg volt tuningolva, mert ez is palcikan volt, mint a fagyi, es beleforgattak mogyoroba/mogyoroszoszba. Legjobb.
Es a legeslegjobb, hogy a vulkanturatol a belvarosig osszesen kb. egy ora buszozas. Taipei nagyon kiraly hely.

Kezdek megijedni, hogy mi lesz a vege, mert ha az utazas soran vegig igy fogom erezni magam, mint az elmult napokban, akkor nagyon nehez lesz abbahagyni. Legalabbis el nem tudom kepzelni, hogy egy irodaban uljek ahelyett, hogy mondjuk valami iszamos lepcson csuszkaljak csuromvizesen, vigyorogva.