Visszatertem Jakartaba, hogy innen menjek at Malukura. Sikerult is jegyet vennem, viszonylag olcson, interneten, Raadasul tudtam a bankkartyammal fizetni. Ez eleg nagy teljesitmeny a helyi legitarsasagoknal.
Ket repulout, ket buszut, egy vonatut utan belattam, hogy nem tudok aludni mozgo jarmuvon, de ha megis, az sem tul pihenteto. Pedig ejszaka utazni elsore jo otletnek tunt, mert a szallason is sporolok, es reggel erkezem valamennyire kipihenve. Na ez nem mukodik. Igy a Yogyakartabol visszautat okosabban a reggel indulo vonattal inteztem. Es jol is jott ki. Lattam a tajat, olvastam, zenet hallgattam. Jo utazas volt.
Jakartaban egy egesz uj, hat hete nyitott hostelben szalltam meg. Harom nap utan messzebb is mentem mint a szemben levo etterem, hogy felfedezzem a Jalan Jaksa nevu turistanegyedet. Mivel sporolni akartam gyalogoltam. Ez nem volt jo otlet. Fel ora alatt atazott az ingem, nadragom, folyt rolam a viz. Odaertem es a Jaksa utca egy ures, nyomorult sikator. Ejszaka nyit par bar, de nappal egy halott semmi. Hazahozattam magam egy robogoval, es megnyugodtam, hogy mar nem is marad semmi ami meg akarnek nezni itt, igy teljes nyugalomban toltom el a maradek par napot a hostelbol szinte ki sem lepve. Igy is sporolok Malukura. Harmincadikan repulok, az ujevet szinte mindentol jo messze toltom majd.