2011. december 21., szerda

Yogyakarta

Rajottem, hogy az ejszakai utakkal sporolni a szallason nem annyira jo otlet. Ha hostelworldrol nezek szallast, az altalaban a varos szelen van, es tiz euro. Ami itt sok. A varos szele pedig sokba kerul. Foleg ha az ember hajnalban, kialvatlanul erkezik es felugrik az elso becakra, ami biciklis triksa amit a vallalkozo ember hatul teker. Szoval az utas egyben legzsak is. Szoval ilyenkor nem nagyon tudok alkudozni, meg ugye fogalmam sincs az arakrol. Jol le is vett negyvenezer rupiara, ami kicsit tobb mint harom euro. Az emelkedokon nem nagyon birta, ott inkabb tolta a gepet. Furcsa erzes volt. Marmint hogy vitetem magam egy kiskocsiban.
Yogyakarta egy kisvaros, megis nagy a hire, mert ez a javai ontudat kozpontja, meg Java szive. Ebbol elsore az latszik, hogy olyan mint egy magyar kisvaros vagy falu, csak felmillioan laknak benne.

Elso nap bringaztam egy sort, ami igazan tanulsagos volt. Rajottem, hogy azsiaban kozlekedni olyan mint egy halrajban uszni. Bar meg nem usztam halrajjal, de ilyennek kepzelem. Egyutt aramlik a sok egyed, latszolag szabalyok nelkul es megsem ernek ossze. Fel ora utan mar en is siman nekiindultam a forgalommal szembe, hogy aztan atcsuszva a robogorajon, bealljak a kocsik es robogok koze. Fura, de ha raerez az ember, teljesen logikus. Ja igen, es igaz amit a dudalasrol mondanak. Itt a dudalas jelzes, hogy itt vagyok es/vagy szia es/vagy vigyazz.
Ma egy indiai lannyal es egy japan sraccal bereltunk egy kisbuszt sofirrel, es elmentunk Prambananba, fel a vulkanra aztan el Borobudurba.

Kis kitero. A tortenet szerint nehany angolt tanulo csoportnak kiadta az oktato, hogy beszelgessenek turistakkal angolul(ami jo otlet), es kozos fenykeppel kell bizonyisak. Ebbol lett az, hogy csak megkerdezik, hogy csinalhatunk-e egy kozos kepet. Aztan ebbol lett az, hogy amint az elso feher embert meglatjak, csapatostul somfordalnak fele, es elkezdik vihogva kerdezgetni, hogy 'kszjuzmi miszter. kenvi tek a foto tugedor? Es mar allnak is korbe vihogva. De mindezt annyira aranyosan mosolyogva, hogy az ember nem mond nemet nekik. Es amikor megallsz az elso kepert, akkor elkezdik cserelgetni egymas telefonjait, meg, hogy beallnak minden lehetseges pozban kored, cserelgetik a fenykepeszt, hogy minden lehetseges permutacioban rajtra legyen a kepen mindenki. Ekozben a kovetkezo csoport akik mar nem annyira batrak, hogy egyenesen leszolitsanak, odajonnek, es beallnak melled. Es folytatodik a dolog. Ha nem mondasz nemet, azon veszed eszre magad, hogy mindenki azt hiszi valami hiresseg vagy, es mar a sorhasu indioneziai tahok is olelgetnek, meg fenykepezkednek veled. Remiszto.



Prambanan igy telt, leginkabb bujkaltam a kislanyok elol, vagy fenykepezkedtem veluk. A vulkanturan, par leegett fatorzson kivul semmit nem lattunk ami a vulkansagra utalna, mert a vulkan persze felhoben van. Es akar ha kitort is, ket mulva az emberek visszakoltoznek, es minden megy a szokasos modon. Szoval normalis elet az elozo kitores nyomaival. Az esoerdo pedig mindent ellep.

Borobudurt es Prembanant pedig mar parszor lerombolta foldrenges, most is epp ujjaepitik az egeszet. Teljesen furcsa az ossze-vissza csuszkalt kohalmokat, szobrokat nezegetni. De azert eleg massziv mindeketto. De sajnos Borobudurban is hiressegge valtam. Mivel az indiai csaj csak rohogott rajtam, egyfolytaban magam melle allitottam. Tiz perc fenykepezes utan nem volt annyira oszinte a mosolya.
 Elkeserito viszont, hogy Borobudurbol, vagy barmilyen indonez latvanyossagbol kijonni azt jelenti, hogy beterelnek valami szuvenirgettoba. Legalabb egy kilometert kellett kanyarogni a satrak kozott hogy kijussunk a parkolohoz.


Visszajottunk a hostelbe, aztan kitalaltuk hogy nezzuk meg a hires javai arnyjatekot. Ez eleg viccesen sikerult, mert negyed oran at a rossz oldalrol neztuk az eloadast. Amikor mondtam a tobbieknek, hogy at kene menni a vaszon masik oldalara, csak neztek hulyen. Aztan amikor atmentunk, nem tudtak abbahagyni a vihogast, hogy mennyire hulyek voltak. Utana meg azon, hogy mindenki alszik a kozonsegben. Es tenyleg, az eloadas vegen jott a jegyszedo, es szepen sorban felebresztette a nezoket. Tehat ha barki erre jar, az arnyjatek kihagyhato szorakozas.
Yogyakarta utcai pedig elkepesztoek. A fouton egesz keso estig allnak a fiatalok, dumalnak, gitaroznak, cigiznek. Yogya tele van egesz egyedi graffitikkel, sot mintha sajat stlusa lenne a varosnak. Pedig az egesz olyan mint Gyorujfalu, vagy mondjuk Jaszarokszallas. Csak itt ugyanazon az utcan sok a lovaskocsi es a fixis gyerek. Teljesen furcsa.