tagnap kitalaltam, hogy kuldok kepeslapokat. csak belyeg kellett volna, mert meg tajvanrol maradt par elkuldenivalom. gondoltam az ittenieket majd kesobb. megkerdeztem a hostel recepciojan, hogy hol van a legkozelebbi posta. a csaj mondta, hogy itt az utca vegen a piacon van egy. nincs. a piacot bejartam haromszor, es akarhanyszor megkerdeztem vagy fogalmuk sem volt, vagy mondtak,hogy ott a sarok mogott. ezt hat utcan keresztul. a vegen mar masfel kilometerre a piactol megtalaltam az orszagos postakozpontot, ami akkora mint egy sportcsarnok. hogy bejussak be kellett masznom egy kordonon,keresztul az ossze-issza parkolo autokon es robogokon. bejutottam. a csomageloszto-kozpontba. mindezt kb egy ora bolyongas utan harmincot fokban sulyos paratartalom mellett, folyamatos penesz es szarszagban. akkor mar hangosan szidtam az egesz rohadt kurva orszagot.
feladtam, hazajottem.
ma ujra megprobaltam. talaltam az egyik terkepen egy postat pont a buszpalyaudvar mellett. buszpalyaudvarra pedig azert mentem,hogy buszt nezzek penang fele. ott van tenger.
a buszpalyaudvar kulturalt, legkondicionalt, hatszintes komplexum. informacion megprobaltam menetrendet kerni, de a no csak felkuldott a penztarakhoz a masodikra. mar amikor a lepcson mentem fel, kiabaltak a jegyuzerek. nem erre szamitottam. odarohantak,es kezdtek vezetni a sajat busztarsasaguk ablaka fele. kaosz. nincs egy menetrend. harminc penztar mindenki, uvoltozik ki az ablakokon, a jegyuzerek probalnak beszervezni teljes kaosz. mindegy,legalabb nem lesz nehez buszt talalnom. csak ne valami fos romhalmazt fogjak ki,ami akkor indul, amikor megtelik.
visszamentem az informaciora hatha a no tudja merre van a posta. mert a terkepek hasznalhatatlanok. egymas hegyen hatan mennek az utak. keptelenseg terkeppel kovetni. a no eloszor el akart kuldeni a kozponti postara. kirohogtem. erre gondolkozott egy kicsit, felirta a buszpalyaudvar nevet egy papirra, es elkuldott a metrohoz. a buszpalyaudvar nevet. ahol epp voltunk. nincs ilyen metromegallo. fogalmam sincs mi a francot akart. otthagytam. setaltam egy kort,hatha megtalalom a postat. nem.
ugy dontottem nem fogok egy kepeslapot sem kuldeni kuala lumpurbol. kurvara merges vagyok. a szervezetlen fos varosra, a faszokra akik akkor is valaszolnak, ha a kerdest sem erik, a huszonnegy oras forgalmi dugora. komolyan fontolgatom, hogy penang utan vissza sem jovok erre a szemetdombra.