Sok érdekes dolog nem történt az elmúlt két hétben.
Kezdem megszokni a társaságot, és a társaság is engem. Már nem annyira furcsa érzés, hogy három emberrel tudok magyarul beszélni, angolul pedig a legtöbb emberrel inkább csak jelen idejű tőmondatokban, egyszerű szavakkal.
Fizetést még nem kaptam, még szórakoznak a bérszámfejtő rendszerrel gondolom. Annyira nem is érdekel, eddig nem volt szükségem pénzre.
Érdekességek az elmúlt hetekből. Leégtem a parton. Nagyon. Egy hét után elkezdtem hámlani, ma tenyérnyi darabokban húztam le a bőrömet.
Megvolt az első hét, amikor egymás mellé került a két szabadnapom, szerencsésen együtt azzal hogy egy barátom épp Amszterdamban volt. A találkozás jó volt, öröm, csúnya berúgás. Amszterdam, amikor pár éve voltam nem tetszett, olyan érzés maradt bennem utána, mint a Félelem és Reszketés Las Vegasban-ban amikor beéterezve bemennek a cirkusz-kaszinóba. Minden túlzás, minden sok. Ez az érzés elmúlt, most inkább gagyinak tűnt. Hollandiában tetszik az, hogy odafigyelnek a dizájnra. Amszterdamban a vöröslámpás negyedben és környékén nem annyira. Igénytelen logók, ócska szórakoztatás drágán. Semmi nincs ott amire szükségem lenne. Viszont nagyon jó étteremben voltunk az Amszterdami könyvtár épületében! Olasz étterem, 15-20 féle fogás, és minden frissen készül. A tésztát naponta csinálják, a zöldfűszereket előtted szedik, a sajt, a hús, a tejszín, minden friss. És az egészet előtted rakja össze a szakács. Jó hely. Az egy méter széles erkélyen a napon ülve ebédelni nagyon jó volt. Ezen kívül csak dolgoztam, pihentem, semmi izgalmas nem történt. Megvagyok.
