2016. március 18., péntek

A komlói arab lakásvásárlások titka

Pár hónapja hír volt, hogy sok lakást vettek Komlón arabok, leginkább kuvaiti állampolgárok. Találgattak is, hogy miért? Letelepedéshez lakás? Ide menekülnek az iszlám állam elől? Bebiztosítják magukat arra az időre amikor elfogy az olaj, és még jobban elszabadul a káosz a Közel-Keleten? Fürdőket akarnak látogatni? Az index.hu megkérdezett néhány érintettet, a cikk ITT olvasható.

Egy dolgot azonnal tisztázhatunk: kuvaiti soha nem fog komlói panellakásba költözni. (ahogy a cikkben írták, magyar sem nagyon)

Mivel kuvaitban élek, megmaradt ez a hír a fejemben. Nem tudtam rájönni, hogy mi lehet az oka a lakásvásárlásoknak.

Két-hárommillió forint az itt párhavi alapfizetés, egyátalán nem nagy megtakarítás. Sokan vannak akik ennyi pénzt könnyen elkültenek akár egy hosszú hétvégén Londonban. De azok az emberek be sem tennék a lábukat Komlóra. Miért venne valaki Komlón lakást?

Pár hete kiderült.

Az ország legnagyobb bevásárlóközpontjában sétálva a feleségem bökdösni kezdett, és vigyorogva mutogatott egy standot az út közepén. Odanéztem, a szokásos zöld-fehér-piros színek, képek házakról, megvontam a vállam: mi az?
Nem ismeretlen a színösszeállítás

Jobban megnézve az inkább piros-fehér-zöld volt, és a magyar parlament is ott volt az épületek között. Odamentünk megkérdezni, hogy mit árulnak.

Befektetést! Garantált 12%-os hozam a három éves futamidőre! Saját lakás a fedezet! Európa szívében, közel mindenhez a vidék nyugalma! Csak 9000 dínár (kb. 8.240.000 forint)!

A szórólapjuk szivárvánnyal a parlament felett.


Tehát a következő történik:
A befektető ad kilencezer dínárt a cégnek, és aláírnak egy szerződést. A szerződés alapján a befektető kap egy lakást, amit a cég állítása szerint hasznosít, és ebből három évig, garantált évi 12% hozamot fizet. A három év után a tulaj megkapja a lakás használati jogát, és kedve szerint jár el a lakással. Eladhatja(elmondásuk szerint jóval drágábban, mint amennyiért megvették) vagy megtarthatja(nyaraló, kirándulások a fürdőkbe, turizmus, stb.), de a cég a harmadik év végén mindenképp kiszáll és a szerződést lezárul.
Azt sehol nem említik, hogy a lakás mennyit ér, csak lazán célozgatnak rá, hogy a kilencezer dínár a lakás megvásárlására kell.

Innen egészen egyszerű kiszámolni, hogy honnan jön a garantált(!) 12%(!)  egy komlói lakásból.

A cikk szerint a komlói panellakások 2-3 millió forintért mentek el. Számoljunk hárommillióval(kb. 3270 dinar). Erre jön rá még 4% vagyonszerzési illeték, az ügyvédi díj, okmánybélyegek és egyéb bürökratikus költségek. Mondjuk 300000 forint(kb. 330 dínár).
A befektetés (9000 dínár) évi 12% hozama 1080 dínár. Három évre: 3*1080=3240.

Eddig az egyenleg:

+9000
-3270
-330
-3240
--------
=2160

A három év végén a befektető megkapja a lakás tulajdoni lapját, és azt csinál vele amit akar. Megkapta az évi 12% kamatot, a lakást, a szerződés teljesült.
A cég az aláírás pillanatában csinált 2160 dínárt, legálisan. A befektető valójában vett egy hárommilliós lakást Komlón és adott kb. ketmilliot a közvetítőnek. Ehhez képest a budapesti 3-4%-os ingatlanközvetítői jutalék nem is olyan magas.

Az indexes cikkben említett egy lakás amit felújítottak, berendeztek, lehet akár egy mintalakás is amiről a komolyabb érdeklődőknek képeket mutogatnak.

Na szerintem ezért vettek tizenvalahány lakást Komlón arabok. Mert nem néztek utána, hogy milyen befektetést vesznek.

(Az eredetileg megosztott bejegyzesben kihagytam a szamitasbol a lakas arat, ezt javitottam)

2015. december 8., kedd

2015. december 6., vasárnap

Teveverseny!

Ültünk a nappaliban és közben a tévében valami sportcsatornán ment egy helyi focimeccs (Qadsia-Nasr, 6:0, ha valakit érdekelne a kuvaiti bajnokság).
A meccs után teveversenyt kezdtek el adni és meglepve láttuk, hogy zsoké nélkül vágatnak az állatok. Gondoltam, mivel csak egy hosszú pályán kell végigmenni, megspórolták a zsokét, és megtanították a tevéket, hogy csak fussanak egyenesen, ahogy csak tudnak.
Nem hagyott nyugodni a gondolat, és utánanéztem, hogy mióta nincsenek zsokék.

2015. november 29., vasárnap

Arab férfiviselet

Óó-ó!
Az arab férfiruhák! Az a hogyishívják! Az a köpeny, meg a fejkendő! Mi az? Talár? Meg a kockás terítő a fején!
Tegyük kicsit rendbe ezeket.


Az arab nyelvről #2

Játék!

Játék!

Játék!

Kuvaitban ki kell írni a cég nevét arab írással is. A fonetikus írásmód és hogy nem ugyanazok a hangok vannak az abc-ben, európai szemnek meghökkentő cégéreket eredményez.
Viszont segít olvasni tanulni, mert tudod, hogy kb. milyen betűnek kéne következnie.

Itt van két arab abc puska, a kiejtéshez, és itt egy másik a különböző formákhoz.
A játék: próbáld meg kibetűzni a márkaneveket!

(A képáírásoknál csaltam egy kicsit, mert nem írtam ki a mássahangzók teljes kiejtését, néha kell ejteni, néha nem. Nem értem még a szabályokat, hogy mikor és mikor nem kell. Magamnak ezért általában csak elmormogom a mássalhangzókat, és megpróbálom kitalálni, hogy mi lehet az angol szó amit le akartak írni. )

Mókára fel! Az arab kurzív, tehát folyó írás. Ne felejtsük, hogy jobbról balra írjuk, és minden betűnek négyféle írásmódja van: külön írt, szó elején, szó közben, szó végén.
Könnyítés, hogy nincsenek nagybetűk.