Jakarta, masodik felvonas

Visszatertem Jakartaba, hogy innen menjek at Malukura. Sikerult is jegyet vennem, viszonylag olcson, interneten, Raadasul tudtam a bankkartyammal fizetni. Ez eleg nagy teljesitmeny a helyi legitarsasagoknal.
Ket repulout, ket buszut, egy vonatut utan belattam, hogy nem tudok aludni mozgo jarmuvon, de ha megis, az sem tul pihenteto. Pedig ejszaka utazni elsore jo otletnek tunt, mert a szallason is sporolok, es reggel erkezem valamennyire kipihenve. Na ez nem mukodik. Igy a Yogyakartabol visszautat okosabban a reggel indulo vonattal inteztem. Es jol is jott ki. Lattam a tajat, olvastam, zenet hallgattam. Jo utazas volt.
Jakartaban egy egesz uj, hat hete nyitott hostelben szalltam meg. Harom nap utan messzebb is mentem mint a szemben levo etterem, hogy felfedezzem a Jalan Jaksa nevu turistanegyedet. Mivel sporolni akartam gyalogoltam. Ez nem volt jo otlet. Fel ora alatt atazott az ingem, nadragom, folyt rolam a viz. Odaertem es a Jaksa utca egy ures, nyomorult sikator. Ejszaka nyit par bar, de nappal egy halott semmi. Hazahozattam magam egy robogoval, es megnyugodtam, hogy mar nem is marad semmi ami meg akarnek nezni itt, igy teljes nyugalomban toltom el a maradek par napot a hostelbol szinte ki sem lepve. Igy is sporolok Malukura. Harmincadikan repulok, az ujevet szinte mindentol jo messze toltom majd.

Nem volt még ilyen

Van az érzés, amikor enyhén bizsereg az ember gyomra és sokkal
könnyebben mosolyodik el. Ezt nem szokott sokáig tartani. Mint amikor
megtudod hogy megérkezett a fizetésed. Vagy valaki akiben bízol, a
szemedbe néz és mosolyog. Pár pillanat boldogság.
Most pedig, két hónapja szinte minden nap. Órákon át. Most is csak
ülök a vonaton, és másfél órája érzem, hogy ennél nem nagyon
érezhetném jobban magam.
Az utazás a legjobb dolog amit életemben eddig csináltam.

Nyugalmas nap

Szeretnem megosztani a mai nap eddigi torteneseit, es a terveimet.

• Reggel felkeltem, megreggeliztem. A hostel nagyon hangulatos, es a reggeli is teljesen szuper. A tej markaja Frisian Flag.
• Olvasgattam egy keveset a bambuszbol keszult asztalnal az emeleten.
• Amikor megeheztem, megborotvalkoztam es biciklire ultem azzal a szandekkal, hogy ebedet szerzek, es keresek egy postat feladni a kepeslapokat. A masodik adag Tajvani kepeslapot sem adtam meg fel. Tobb mint egy honapja hordom magammal oket.
• Betekertem az egyik foutig, bealltam a rajba, elveztem a kozlekedest es talaltam egy postat. Vettem egy halom belyeget, mindet felnyalaztam a kepeslapokra (2*11db belyeg. fuj), aztan kerstem valami szimpatikus helyet ahol lehet enni.
• Megalltam, vettem egy adag soto-t, ami egy leves rizzsel, tesztaval, csiraval, marhahussal, es ittam hozza egy korso teat jeggel. (7000Rp)

Este itt ettem

• Visszafele megalltam egy zoldsegesnel, vettem par gyumolcsot, amirol fogalmam sincs micsoda. Talan papaya az egyik es mango a masik, de nem vagyok biztos benne. A zoldseges adott egy marek meg valamit bonusz. Az sem tudom mi. (7000Rp)
• Beugrottam meg egy utazasi irodaba, hogy jegyet foglaljak holnapra vissza Jakartaba. Segitokeszek voltak, de nem nagyon tudtak segiteni, csak elmondtak, hogy merre van az allomas.
• Hazaertem, megirtam ezt.
• Ma delutan meg megkerem a hostel tulajat, hogy foglaljon nekem jegyet, ill. meg ki kell mennem penzt felvenni, hogy ki tudjam fizetni.
• Valamikor utananezek, hogy milyen gyumolcsokat vettem. Elotte vagy utana meg is eszem oket.

A kis grapefruit/lime izu valamik voltak a legjobbak.

• Olvasgatok, este pedig megiszok egy sort.
• Ja, es mar kene par rendes ivocimbora, mert fel liter palinkat es egy liter beefeater gint setaltatok mar egy ideje, aztan minek, ha nincs kivel.

Ilyen az utazas.

Yogyakarta

Rajottem, hogy az ejszakai utakkal sporolni a szallason nem annyira jo otlet. Ha hostelworldrol nezek szallast, az altalaban a varos szelen van, es tiz euro. Ami itt sok. A varos szele pedig sokba kerul. Foleg ha az ember hajnalban, kialvatlanul erkezik es felugrik az elso becakra, ami biciklis triksa amit a vallalkozo ember hatul teker. Szoval az utas egyben legzsak is. Szoval ilyenkor nem nagyon tudok alkudozni, meg ugye fogalmam sincs az arakrol. Jol le is vett negyvenezer rupiara, ami kicsit tobb mint harom euro. Az emelkedokon nem nagyon birta, ott inkabb tolta a gepet. Furcsa erzes volt. Marmint hogy vitetem magam egy kiskocsiban.
Yogyakarta egy kisvaros, megis nagy a hire, mert ez a javai ontudat kozpontja, meg Java szive. Ebbol elsore az latszik, hogy olyan mint egy magyar kisvaros vagy falu, csak felmillioan laknak benne.

Elso nap bringaztam egy sort, ami igazan tanulsagos volt. Rajottem, hogy azsiaban kozlekedni olyan mint egy halrajban uszni. Bar meg nem usztam halrajjal, de ilyennek kepzelem. Egyutt aramlik a sok egyed, latszolag szabalyok nelkul es megsem ernek ossze. Fel ora utan mar en is siman nekiindultam a forgalommal szembe, hogy aztan atcsuszva a robogorajon, bealljak a kocsik es robogok koze. Fura, de ha raerez az ember, teljesen logikus. Ja igen, es igaz amit a dudalasrol mondanak. Itt a dudalas jelzes, hogy itt vagyok es/vagy szia es/vagy vigyazz.

Ma egy indiai lannyal es egy japan sraccal bereltunk egy kisbuszt sofirrel, es elmentunk Prambananba, fel a vulkanra aztan el Borobudurba.

Kis kitero. A tortenet szerint nehany angolt tanulo csoportnak kiadta az oktato, hogy beszelgessenek turistakkal angolul(ami jo otlet), es kozos fenykeppel kell bizonyisak. Ebbol lett az, hogy csak megkerdezik, hogy csinalhatunk-e egy kozos kepet. Aztan ebbol lett az, hogy amint az elso feher embert meglatjak, csapatostul somfordalnak fele, es elkezdik vihogva kerdezgetni, hogy 'kszjuzmi miszter. kenvi tek a foto tugedor? Es mar allnak is korbe vihogva. De mindezt annyira aranyosan mosolyogva, hogy az ember nem mond nemet nekik. Es amikor megallsz az elso kepert, akkor elkezdik cserelgetni egymas telefonjait, meg, hogy beallnak minden lehetseges pozban kored, cserelgetik a fenykepeszt, hogy minden lehetseges permutacioban rajtra legyen a kepen mindenki. Ekozben a kovetkezo csoport akik mar nem annyira batrak, hogy egyenesen leszolitsanak, odajonnek, es beallnak melled. Es folytatodik a dolog. Ha nem mondasz nemet, azon veszed eszre magad, hogy mindenki azt hiszi valami hiresseg vagy, es mar a sorhasu indioneziai tahok is olelgetnek, meg fenykepezkednek veled. Remiszto.

Prambanan igy telt, leginkabb bujkaltam a kislanyok elol, vagy fenykepezkedtem veluk. A vulkanturan, par leegett fatorzson kivul semmit nem lattunk ami a vulkansagra utalna, mert a vulkan persze felhoben van. Es akar ha kitort is, ket mulva az emberek visszakoltoznek, es minden megy a szokasos modon. Szoval normalis elet az elozo kitores nyomaival. Az esoerdo pedig mindent ellep.

Borobudurt es Prembanant pedig mar parszor lerombolta foldrenges, most is epp ujjaepitik az egeszet. Teljesen furcsa az ossze-vissza csuszkalt kohalmokat, szobrokat nezegetni. De azert eleg massziv mindeketto. De sajnos Borobudurban is hiressegge valtam. Mivel az indiai csaj csak rohogott rajtam, egyfolytaban magam melle allitottam. Tiz perc fenykepezes utan nem volt annyira oszinte a mosolya.

 Elkeserito viszont, hogy Borobudurbol, vagy barmilyen indonez latvanyossagbol kijonni azt jelenti, hogy beterelnek valami szuvenirgettoba. Legalabb egy kilometert kellett kanyarogni a satrak kozott hogy kijussunk a parkolohoz.

Visszajottunk a hostelbe, aztan kitalaltuk hogy nezzuk meg a hires javai arnyjatekot. Ez eleg viccesen sikerult, mert negyed oran at a rossz oldalrol neztuk az eloadast. Amikor mondtam a tobbieknek, hogy at kene menni a vaszon masik oldalara, csak neztek hulyen. Aztan amikor atmentunk, nem tudtak abbahagyni a vihogast, hogy mennyire hulyek voltak. Utana meg azon, hogy mindenki alszik a kozonsegben. Es tenyleg, az eloadas vegen jott a jegyszedo, es szepen sorban felebresztette a nezoket. Tehat ha barki erre jar, az arnyjatek kihagyhato szorakozas.
Yogyakarta utcai pedig elkepesztoek. A fouton egesz keso estig allnak a fiatalok, dumalnak, gitaroznak, cigiznek. Yogya tele van egesz egyedi graffitikkel, sot mintha sajat stlusa lenne a varosnak. Pedig az egesz olyan mint Gyorujfalu, vagy mondjuk Jaszarokszallas. Csak itt ugyanazon az utcan sok a lovaskocsi es a fixis gyerek. Teljesen furcsa.