A következő címkéjű bejegyzések mutatása: eves. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: eves. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. december 21., szerda

Nyugalmas nap

Szeretnem megosztani a mai nap eddigi torteneseit, es a terveimet.
  • Reggel felkeltem, megreggeliztem. A hostel nagyon hangulatos, es a reggeli is teljesen szuper. A tej markaja Frisian Flag.
  • Olvasgattam egy keveset a bambuszbol keszult asztalnal az emeleten.
  • Amikor megeheztem, megborotvalkoztam es biciklire ultem azzal a szandekkal, hogy ebedet szerzek, es keresek egy postat feladni a kepeslapokat. A masodik adag Tajvani kepeslapot sem adtam meg fel. Tobb mint egy honapja hordom magammal oket.
  • Betekertem az egyik foutig, bealltam a rajba, elveztem a kozlekedest es talaltam egy postat. Vettem egy halom belyeget, mindet felnyalaztam a kepeslapokra (2*11db belyeg. fuj), aztan kerstem valami szimpatikus helyet ahol lehet enni.
  • Megalltam, vettem egy adag soto-t, ami egy leves rizzsel, tesztaval, csiraval, marhahussal, es ittam hozza egy korso teat jeggel. (7000Rp)
Este itt ettem

  • Visszafele megalltam egy zoldsegesnel, vettem par gyumolcsot, amirol fogalmam sincs micsoda. Talan papaya az egyik es mango a masik, de nem vagyok biztos benne. A zoldseges adott egy marek meg valamit bonusz. Az sem tudom mi. (7000Rp)
  • Beugrottam meg egy utazasi irodaba, hogy jegyet foglaljak holnapra vissza Jakartaba. Segitokeszek voltak, de nem nagyon tudtak segiteni, csak elmondtak, hogy merre van az allomas.
  • Hazaertem, megirtam ezt.
  • Ma delutan meg megkerem a hostel tulajat, hogy foglaljon nekem jegyet, ill. meg ki kell mennem penzt felvenni, hogy ki tudjam fizetni.
  • Valamikor utananezek, hogy milyen gyumolcsokat vettem. Elotte vagy utana meg is eszem oket.
A kis grapefruit/lime izu valamik voltak a legjobbak.

  • Olvasgatok, este pedig megiszok egy sort.
  • Ja, es mar kene par rendes ivocimbora, mert fel liter palinkat es egy liter beefeater gint setaltatok mar egy ideje, aztan minek, ha nincs kivel.

Ilyen az utazas.

2011. november 20., vasárnap

Gondola, hostel, kajak

Tegnap bekoltoztem a JV's Hostelbe, es ma mar egy francia urgevel mentem hegyre a maokong gondolaval. Ez egy libego kis uvegkalitkakkal. Es joval durvabb mint a budai. Kicsit tobb mint negy kilometert megy, kozben kb. haromszaz metert emelkedik osszesen. Es otven dollar, azaz kicsit tobb mint egy euro a jegy.
A kilatas jo volt, de nem banom, hogy nem fizettunk tobb penzt az uvegalju gondolaert, ugyis csak fak voltak alattunk.

Fent a tea nagyon ment, mindenhl teazok, meg kis hazi teakertek voltak, sot meg a national tea promotion center nevu buszmegallo mellett is elsetaltunk.

Am a teazason kivul nem nagyon kinalt mast a hegy, csak egy betonszerpentint amin robogtak a robogok, meg a teletomott buszok es autok. Szoval nem volt egy egeszseges gyalogtura. Naplemente elott visszfordultunk, es a gondola vegallomasatol nem messze talaltunk egy ettermet, ami bar elegge tele volt, volt egy jo erkelye, ahonnan szep kilatas nyilt a varosra. Ott egvacsoraztunk jo dragan, szecsuani padlizsant, meg feketebabos sertessultet, ket sorrel, rizzsel.
Osszesen kevesebb mint hatszaz dollart fizettunk, ami nagyon draga, de kb. tizenot euro. Ket embernek, egy varosna nezo panoramaert, vacsoraval, itallal. Jo moka volt. Kepek a picasa oldalamon.

Ja, es lattunk akkora pokokat az ut mellett, mint a tenyerem.

2011. november 14., hétfő

Kozlekedes, ejszakai kajapiac

Tegnap este kicsit beutott a jet-lag, es nem tudtam elaludni hajnali negyig. Cserebe delutan haromkor ebredtem. Elmentem a Taipei 101-hez, felmentem, kuldtem kepeslapokat mendenfele. Amugy eleg felhos volt, igy nem volt tul izgalmas a kilatas. Sokkal viccesebb volt otszaz tatott szaju tajvanival sorbaallni.
Ha latod az alpinistat integess neki, fenykepezd le!
Utana el akartam menni a legnagyobb ejszakai piacra kajalni, de rossz iranyba szalltam a buszra, igy elbuszoztam a varos szelere az allatkerthez, ami mar reg zarva volt addigra.
Akkor itt meg is allnek a tajvani tomegkozlekedesrol irni.
Jobban mukodik mint barhol ahol eddig megfordultam. Illetve pont ugy mukodik mint pl. London. Kartya, feltoltod, kapuk, lehuzod, leutazod. Csak sokkal olcsobb. Persze a varos meretebol adodoan nem is kell egy orat metrozni a belvarosig.
Viszont olyan szinten tiszta, hogy az elkepeszto. Csillog a padlo a metron. Komolyan. Semmi kosz. Enni, inni, ragogumizni tilos a metro teruleten.
Aranyos kis savok vannak felragasztva a metromegallokban, ahol az ajtok lesznek, es ott kell sorbaallni, hogy ne legyen kavarodas. Persze ott is allnak sorba az emberek. Tokeletesen mukodik. A metrok harom-negypercenkent jarnak, es amikor nagyon tomott, akkor sem katasztrofalis a helyzet. A buszok szamozasa eleg egyertelmu. szin+szam. A szin jeloli, hogy melyik metrovonalnal van a vegallomasa. A busz elejen pedig kinaiul es angolul is kiirjak, hogy honnan-hova megy a busz. Ha barmikor elteved az ember, keres egy buszmegallot, es felul az elso neki megfelelo buszra. Es ugye egybol tudja, hogy melyik a megfelelo. Amit en rontottam el, hogy esz nelkul felszalltam egyre, es nem a jo iranyba. A dugoban beallt a zebrara elotem, amikor fogalom nelkul setalgattam este. Fel is ugrottam ra, amikor lattam hogy piros, es az allatkert az egyik vegallomasa. Az ejszakai piac meg, ahova menni akartam, az meg a piros vonalon van. Amit nem figyeltem, hogy az allatkert felol jott, hanem oda ment.
Itt szalltam fel a buszra az allatkert fele.
 Az ejszakai piac tenyleg eleg mokas volt, de mar ehesebb voltam mint kivancsi, viszont sehol nem talaltam olyan dolgot, ami vagy ne lett volna budos, vagy ne lettek volna csapjai vagy olloi. Es en valami negylabut akartam enni. Atmentem az ejszakai kajapiacra, mert az is van am. Taipei nem alszik. Ott is bolyongtam egy fel orat, aztan vettem valamit egy pultnal, ahol hatalmas sult kolbaszok, meg husok voltak nyarson. Vettem egy nyarsat, meg par vekony szalonnacsikba tekert ujhagymat. Utolag jottem ra, hogy a nyarson valoszinuleg csirkeszivek voltak. Teljesen finom volt. A hagyma kicsit sok volt ures gyomorra. Atmentem egy masik pulthoz, ahol leul az ember, ker valamit, es a pult masik felen megsutik, mert a pult is egy nagy tuzhely. Ott marhahust ettem rizzsel. Aztan talaltam valami gyumolcspultot, es vettem egy korso friss papajalevet, ami nagyon finom volt. Igy osszesen, a harom kajaert es az italert fizettem valamivel kevesebbet mint ketszaz dollar. Az kevesebb mint ot euro, vagy ezerotszaz forint. Elegedett vagyok az utcai kajalasokkal. Mar csak ra kell szoknom a tintahalra, meg a rakokra, meg a disznogyomorra, majra, agyra, es akkor nyugodtabban rendelek barhol. Egyelore meg konnyebben vagyok ehes mint kiserletezo.

Hazafele a 7-11-ben vettem egy sort, Taiwan beer. Teljesen logikatlanul hat decis. Nem felliteres, nem nullaharmincharmas, nem pintes. Hat decis. Viszont olcso volt, es nem is rossz. Semmi panasz. Holnap megint nekiesek a varosnak.

2011. november 13., vasárnap

Tajvan, vulkan, ujabb kalandok


Taipei egy medenceben fekszik, hegyek veszik korul. Az egyik nemzeti park is ezeken a hegyeken van, ide mentunk ma. Eddig is vilagos volt, hogy a szubtropusi klima kedvez a novenyzetnek, de ma konkretan dzsungelben turaztunk a hegyen. A buszrol mar latszott, hogy a hegyeken ott a felho, aztan amikor elertuk, mar nyilvanvalo volt, hogy a varost nem fogjuk latni fontrol. A szerpentinen buszozni remek elmeny volt. Egyik oldalon suru esoerdo, a masikon pedig tejfeher semmi. A parkban eloszor megneztunk egy titkos vizesest, ami ki volt tablazva, es mar messzirol lehetett hallani, de olyan mohas, nedves lepcso vezetett oda, hogy nem voltam biztos benne, hogy nem torom ki a labamat.
A titkos vizeseshez vezeto para lepcso.
 A vizesesnel kezdett ismeros lenni a szag. Dagaly strandfurdo oltozo. Kenes cucc, a vulkan miatt. Folyamatos oragember-flashem volt.
A parkban rettento sok osvenyt talaltam ami csak ugy siman elindult a teljesen vad esoerdobe, hasonloan kecsegteto lepcsokkel. Maszkaltunk tovabb az erdoben, kiertunk egy buszparkoloba. Valahogy a parkban is megbocsajtottam a betonkorlatokat, es mindenfele mesterseges dolgot, mert nagyon latszik, hogy az esoerdo, amig ki nem irtjak, barmit elnyel. A beton is teljesen zold es puha volt.
A korlat beton, de nem zavaroan beton.

A parkoloban egy arustol vettunk fott edeskrumplit, ami kivulrol krumpli, belulrol lila, es edes. Viszont megfogja az ember kezet ha nem vigyaz. Tajvant a lepkek paradicsomanak is hivjak, es tenyleg: amig leultunk pihenni ot percre valahol az erdoben (egy betonpagodaban, aminek a tetejet mar visszvette az erdo) lattam is vagy negy akkora lepket, mint kb. a tenyerem.
Penny a vizesessel.

Aztan jott a vulkan-tura.
Atbuszoztunk egy masik hegyhez, egy olyan uton, mint egy hullamvasut. De tenyleg sulyosan kanyargott. Fel-le is. Mire felertunk, olyan suru kod volt, hogy alig lehetett latni, es minden vizes lett par perc alatt. Azert nekialltunk hegyet maszni egy meg szabalytalanabb lepcson, ami meg vizesebb volt. Valamiert a vulkan ezen oldalan csak valami nadszeru noveny telepedett meg, es ez a meredek lepcsovel, es a folyamatosan aramlo felhovel elkepesztoen szurrealis elmenyt adott. Mintha egy negyvenot fokban dontott nadasban horrorfilmet forgatnanak, es olyan szag volt mint a gyogyfurdoben.
Horror!
Volt egy pont ahol jott ki a hegybol a forro kenes gaz, ott lehetett kezet melegiteni, de inkabb mentunk tovabb.
Kemeny lepcso, es kenes vulkani valamik.
Aztan a vulkant a vegen nem is lattuk, csak hallottuk, mert olyan kod volt, hogy ot meterre nem lehetett ellatni.  Szorcsogott, meg bugyogott. Biztos jo felemetesen is nez ki.
Idojarasgep Heidyvel es Pennyvel. 99%

Visszafele a buszmegalloban a masodik lanytol Heidy-tol kaptunk "Viselkedj rendesen!" nevu cuccot, ami ranezesre olyan mint a puki, vagy pufi, a puffasztott kukorica, csak ez kokuszbol van, es edes. Nagyon rakaptam, megertem, hogy ezzel fegyelmezik a gyerekeket.
A buszozas visszafele eleg mokas volt, mert a sofor nagyon tolta neki, az ut pedig nem lett simabb par ora alatt, viszont kod volt, es minden vizes. Eleg mokas volt ket meter terelovonalbol talagatni hogy merre fog kanyarodni, illetve mikor megyunk fel, es mikor fogunk le. Ket kezzel kapaszkodtam, es tamaszkodtam. Penny leult, mert faradt volt, es siman vegigaludta az utat. En meg vegigvihogtam emiatt. A leszallasjelzo viszont nem pittyeg, csilingel, vagy bemondja, hogy bus will stop, vagy ez kinaiul, hanem eljatszik egy buta tizmasodperces dallamot. Amikor ezt egy turistalany meghallotta, olyan hangosan felrohogott, hogy meg az apatikus kinaiak is felkaptak a fejuket.
Belvaros, fenyek.

Este aztan a hazauton megalltunk a belvarosban kajalni, es kiprobaltam a legmenobb innivalot amit csak kapni lehet, a bubisteat. Inkabb pearl-tea-nek forditjak, es fogalmam sem volt mi lehet. De mar tapasztalatbol cukor nelkul kertem. Nos, a bubistea eleg furcsa talamany, lehet hogy ezt megis cukorral kellett volna kernem. Az alapja tea, amit kersz, en zoldet kertem. Felontik tejjel, ezzel sem volt gond. Raknak bele gyongyoket. Na ez mar erdekesebb volt. Borsonyi fekete zselegolyokkal toltik fel a poharat. Teljesen izetlenek. Adnak hozza jo vastag szivoszalat, hogy az elmeny tokeletes legyen. Amikor megszivod a csovet, a tea mellett egy par gusztustalan allagu dolog is megerkezik a szadba, amit szet kell ragni. Igy a tea lassabban fogy, es nekem a kedvem is elment az egesztol a vegere. Legkozelebb siman kerek egy korso teat tejjel, es kesz. Cukor nelkul. A sult, fuszeres csirkedarabok viszont nagyon finomak voltak, es a disznohusos kaposztas tesztakockak is. A nagy adag csirke volt szaz dollar, a kockak pedig negyven. Ez a varos egyik legforgalmasabb, meno negyedeben.
Ja igen! A hegyen az egyik utcai arustol vettunk megint disznoversutit, ami most meg volt tuningolva, mert ez is palcikan volt, mint a fagyi, es beleforgattak mogyoroba/mogyoroszoszba. Legjobb.
Es a legeslegjobb, hogy a vulkanturatol a belvarosig osszesen kb. egy ora buszozas. Taipei nagyon kiraly hely.

Kezdek megijedni, hogy mi lesz a vege, mert ha az utazas soran vegig igy fogom erezni magam, mint az elmult napokban, akkor nagyon nehez lesz abbahagyni. Legalabbis el nem tudom kepzelni, hogy egy irodaban uljek ahelyett, hogy mondjuk valami iszamos lepcson csuszkaljak csuromvizesen, vigyorogva.

2011. november 12., szombat

Tajvan, masodik nap

Ma elmentunk Pennyvel az evfolyamtalalkozojara, az egyetemere. Osszefutottunk par volt evfolyamtarsaval, ettunk egyet egy utcai etteremben, aztan ok elmentek evfolyamtalalkozni, engem pedig szabadon engedtek. Az etteremben a fonok, aki megismerte a lanyokat harom ev utan, megorult a kulfoldinek, es hozott valami nagyon tajvani specialitast. Kicsit feltem, de nem volt rossz. Valami vajszeru, halizu dolog, meg valami sotetzold, tojasforma kocsonya megszorva valami fureszporszeru dologgal. Miutan megettuk, elmondtak, hogy ez volt a szaznapos tojas. Kacsatojas. Nem volt rossz, de nem szivesen laknek jol vele. Az egyetem egy nagyon szepen karbantartott egesz izleses parkkal van korulveve. Egeszen biztosan sokkal szebb mint barmi a gyori egyetem korul.
Egyetem


Taipei egy nagyon surun lakott varos, a negyedik legsurubb Azsiaban. Az emberek mindig mennek valahova, es rengeteg a bolt, utcai arus, utcai kajalda. Ez nagyon sok izgalmas, es otletes dolgot termel ki.
Vannak meglepo dolgok. Lattam egy toloszekes arcot, akinek KARMA markaju tolokocsija volt. Nem volt kepem nekiallni fenykepezni, de tenyleg igy volt. Az angry birds nagyon-nagyon meno most itt, mindenhol angry birds plussallatokat, angry birds lufikat, gyerekruhakat lehet kapni. A meno betutipus az angry birds-bol ismeros. A jobb ettermek is siman kirakjak a csalogato lapot, es raknak ra egy merges madarat a hatas kedvert. Erdekes, hogy a tajvaniak, nagyon nem akarnak lebarnulni. A reklamokban is hofeher azsiai nok vannak. A lanyok nekem ezt azzal magyaraztak, hogy akkor ugy neznenek ki mint a thaifoldiek, akik meg a bogarakat is megeszik. Ezert a nok kepesek jo idoben is esernyovel maszkalni. Sot a boltok szaz szazalekik UV-szoros esernyoket arulnak. Legalabbis az elelmesebb. A rovarevest mint rettenetes szokast nem vettem annyira komolyan, majd megkostolom azt is. Itt meg szep, formara lapitott, grillezett, tintahalakat lehet kapni, hurkapalcikan. Hogy szepen formara suljon, a racson, a megfelelo sutesi allapotban meg kell vagdosni olloval. A csapjai szepen szetallnak. A lanyok is nagyon szeretik. En nem probaltam ki. Annyira azert nem voltam kivancsi.
A legmenobb reklamstrategia itt a direkt megkereses. Odajonnek hozzad az utcan, es a kezedbe probalnak nyomni valami szorolapot, es mondjak a betanult szoveget. Akkor is, ha egyertelmuen nem tudod mit beszelnek. Ennek az eggyel sulyosabb formaja, amikor az ugyis keznel levo robogo akkumulatorarol taplaljak a megafont, amivel egy par masodperces meggyozo szoveget vettek fel, es azt uvolti vegtelenitve. Olcsobb, es legalabb olyan hatasos. A megafont altalaban nejlonszatyorba rejtik az eso elol, ettol meg izgalmasabb lesz a hangja.
Taipeiben, a szemetet nem az utcan kontenerekben gyujtik, hanem naponta jar a kukasauto, es viszi az aznapi adagot. A lakok onnan tudjak, hogy eljott az ido, hogy a kukasautok a Fur Elise-t jatsszak borzaszto hangosan a haz elott. Pont ugyanaz az aramkor felelos erte, mint ami otthon a kaputelefonokert. Remiszto.
Ez egy nagyon szeles, szinte neptelen bevasarloutca
Este a vacsorat egy utcai etteremben ettuk. Igazi tavolkelet-erzesem volt megint. Neonfeny, rozsdamentes acelasztalok, kint a sotet utca amin szazszamra robognak a robogok. A menu a falon negy dolgot sorolt fel, ezek nagyon olcsok voltak, es amit kertunk az nagyon finom is. Ettunk disznoversutit, meg tesztalevest. A disznoversuti gyakorlatilag sult ver, szep kockakra vagva. Adtak hozza friss gyombert, ami remek dolog kis mennyisegben.
Ja igen! Ha Tajvanon teat vesz az ember, akkor meg az is negyed cukorral kerje, aki edesen szereti. En uresen szoktam inni, es nem tudtam, hogy itt a cukrot NEM kerni kell. Olyan edes teat kaptam, hogy egesz delutan nem voltam ehes.
 A mosodaban pedig a hasznalati utasitason kulon fel volt tuntetve, hogy cipot, magassarkut, kutyat, macskat, nyulat tilos mosni. Viszont szaz dollarbol kimostam az osszes ruhamat egy ora alatt.
Meg negyven fokon sem
Ha holnap szep ido lesz, megyunk hegyre turazni.